Wolkenstein Ozwald Góbert gróf atyai és anyai ágon való egyenes leszármazása a Rákóczi és Hohenzollern herczegi családokról.
Wolkenstein Ozwald Góbert gróf atyai és anyai ágon való egyenes leszármazása a Rákóczi és Hohenzollern herczegi családokról.
Irta: Báró Waldbott-Bassenheim Frigyes, magyarra forditotta fia báró Waldbott-Bassenheim Ödön dr. Sátoraljaujhely 1908.
1906 őszén II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társa 91hamvainak ünnepélyes hazahozatala alkalmával a megtért fejedelem koporsója után a rokonok közt első helyen lépdelt Frigyes főherczeg volt főudvarmestere Wolkenstein Ozwald Góbert gróf. Ezen általános feltünést keltő körülmény magyarázatát adja a jelen kis füzet. A szerző röviden vázolván a tiroli származásu Wolkenstein családnak a XI. századba visszanyuló történetét, áttér II. Rákóczi Ferencz nővérének, Julianna Borbála herczegnőnek Aspermont-Linden-Reckheim Ferdinánd Góbert gróffal kötött házasságára, mely frigy kiinduló pontját képezi a czimben megjelölt hármas leszármazásnak. A ránk nézve kevésbbé érdekes Hohenzollern atyafiságot röviden csak azon rosszakaratu állitások megczáfolására hozza bele a dolgozat keretébe, hogy Rákóczi Julianna Borbála férje holmi osztrák katona familiából származott volna, holott atyai részről a VII. századba nyuló családfára tekinthetett vissza, anyja Fürstenberg grófnő volt, nagyanyja pedig a Hohenzollern fejedelmi házból származott.
Rákóczi Júlianna Borbála leszármazásának ismertetését e helyen bátran mellőzhetjük, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a szerző itt az elavult magyar életrajzok és hiányos német források helyett inkább az e tárgyat bőven kimeritő modern magyar történelmi és genealógiai irodalomból merithetett volna. Wolkenstein Ozwald Góbert grófnak a Rákócziaktól atyai és anyai ágon való leszármaztatását azonban oly bőséges okleveles adattal és hiteles ősfákkal igazolja, hogy ezen, a magyar genealógiai irodalomban ugyan nem ismeretlen, de kevéssé feldolgozott tárgy részletes kifejtéseért teljes elismerést érdemel.
Az atyai ágon való leszármazást röviden a következőkben összegezhetjük: Aspermont Ferdinánd Góbert gróf és Rákóczi Julianna Borbála harmadik fiának Károly Góbertnak leánya Anna Mária grófnő férjhez ment Wolkenstein Trostburg Páris grófhoz, a most élő Ozwald Góbert gróf egyenes atyai őséhez, fia Aspermont János Góbert gróf viszont nőül vette Wolkenstein Trostburg Francziska grófnőt. Az előbb emlitett Wolkenstein T. Páris grófnak már atyja Gáspár Páris Domokos gróf szorosabb összeköttetésbe lépett hazánkkal, 1765-ben indigenatust is nyert, de mivel az ehhez szükséges alattvalói esküt nem tehette le, mert Mária Terézia királynő 1764 után, II. József pedig egyáltalán nem hivott egybe országgyülést, az indigenátussal járó jogokat a Wolkensteinok mai napig sem gyakorolják. Az anyai ágon való leszármazást Ozwald Góbert gróf anyja Erdődy Mária grófnő közvetiti, kinek atyja György gróf Aspermont-Linden-Reckheim Mária Otholina Gobertina grófnőt birta nőül, leszármazása tehát Rákóczi Julianna Borbálától könnyen kimutatható.
Rákóczi Julianna Borbála utódainak – a herczegnőnek II. Rákóczi Ferenczczel még 1699-ben kötött birtokosztálya értelmében – a roppant terjedelmü Rákóczi birtokok tokajhegyaljai része jutott, melynek bodrogkereszturi uradalmát Wolkenstein Ozwald Góbert gróf tehát ma is mint a Rákócziak atyai és anyai ágon való leszármazottja birja.
A csinosan kiállitott füzetet három, kétoldalra terjedő genealógiai táblán kivül néhány arczkép-, pecsét- és aláirás-reprodukczió is disziti.
Jakubovich Emil.
