Ujabb adatok a Zichy-család őseiről.
Ujabb adatok a Zichy-család őseiről.
A Zichy-család első őseivel behatóan és a korábbi téves adatok mellőzésével utoljára dr. Wertner Mór foglalkozott a «Századok» 1900. évfolyama VIII. füzetében. Hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzam, egyszerüen Wertner ott kifejtett szakavatott itéletére hivatkozom és csak a – nézetem szerint – szükséges bővitésekre vagy módositásokra szoritkozom.
A dr. Wertner által is bizonyosan ismert, de a Zichy-családra nem vonatkoztatott, adatok a család XIV. századbeli történetére a következőket tartalmazzák:
1335. november 5. Az erdélyrészi nemesség, hogy Endre erdélyi püspökkel fennforgó, a dézsmákra vonatkozó, vitás ügyét barátságos egyezséggel elintézze, kebeléből két küldöttet választ, kiknek a püspök az egyezség pontozatait okmány alakban kiadja. Ezen két kiküldött, «nuncii speciales» egyike «Comes Pascha de Jara».*
Zimmermann u. Werner. Urkundenbuch I. 518. sz.
1337. junius 24 – A Csanád nemzetség tagjai Csanád, Arad, Temes, Krassó megyékben és Erdélyben fekvő birtokaikon osztozkodván Csanád esztergomi érsek egyik felkért tanuja «Ladislaus dev Jaara».* Ezen László nézetem szerint Paszka fia és a későbbi Zichy Lászlóval azonos.
Anjoukori o. t. III. 260. sz.
1338. szeptember 2. Péter szerémi püspök királyi korlátnok előtt* «magister Ladislaus filius Pasca» Erney nevü serviense – fegyverhordozója – megsebesitéséért Nagysemjéni István szolgája részéről való kielégittetését elismeri. Az esemény úgy látszik Visegrádon, a királyi udvarnál történt.* Nagysemjéni István ekkor 1338-ban – aule regie juvenis – volt.* László alkalmasint ugyanazon állásban szolgált. Utóbb, 1346-ban Nagysemjéni István és unokatestvére Kállai András, 1347-től 51-ig László és testvére Jakab «aule regie milites».*
Anjoukori o. t. III. 327.
Fej. C. d. VIII. 4. 310. l.
Anjoukori o. t. IV. 630. l. Z. cs. o. t. II. 238., 285., 46b. l. Anjoukori o. t. VI. 134. l.
Zalamegye története. I. 250. sz. után jegyzet.
1340. november 10. Károly király a hütlen (Igmánd nemzetségből való) Pankotai Miklós, Lőrincz vajda fia, Tótvázsony birtokát adományozza Dörögdi András tárnokmester helyettesnek.* Zich Somogymegyében ugyanezen Pankotai Miklós birtoka volt, ezért hihető, hogy ugyanezen időtájban lett az királyi adományból, – mint hűtlenség miatt elkobozott birtok, – Paszka Comesé vagy Lászlóé.
Z. cs. o. t. okl. I. 567. sz.
1341. május 6-án. Károly király az erdélyi káptalant a kolosmonostori apát és conventje jogügyleteiben való eljárásra utasitja és ezen ügyekben királyi kiküldötteket jelöl a káptalan megbizottjai mellé. A királyi kiküldött-jelöltek «Paska de Jara vel Gallus filius ejusdem.»*
Z. cs. o. t. II. 163. sz. v. ö. Anjoukori o. t. V. 11. sz. és Z. cs. o. t. I. 190.
1347. április 2-án. Lajos király «Ladislaus et Jacobus filli Paska, aule regie milites» és a Gunyafi testvérek közt az örökösök nélkül elhalt Kéri János deák Kér Szőllős Lulla és Zala birtokai fölött osztályt intéz. Zala a Gunyafiak része lesz. László és Jakab procuratora «Nicolaus filius Dominici de Kapwl», kinek nemcsak Kapolyon, hanem Orbolczon – Kapoly és Z. cs közt – is volt birtoka. Zics szomszédja volt, mi megerősiti azon állitásomat, hogy László és Jakab ekkor már birták Zicset.* Gunya fiai a Zalai birtokot előbb Zarka Lászlónak, ez ismét Becsei (Zselizi) Vesszősnek, a Gunyafiak nővére férjének elzálogositják.*
Z. cs. o. t. II. 170. sz.
Z. cs. o. t. II. 205. sz.
1347. november 28-án a somogyi convent előtt «Ladislaus filius Paska aule regie miles» és «magster Jacobus frater suus uterinus», a Kéri János deák nővéreit leánynegyedi illetőségükre 80nézve. Kér és Szőllős birtokokban – «per regiam excellenciam (eis) collatarum» – kielégitik.*
Anjoukori o. t. VI. 87. sz.
1349. november 26-án Kont Miklós és testvérei Galgócz és egyéb nyitramegyei birtokokba való beiktatására a király részéről kiküldetnek «magistri Ladislaus vel Jacobus filii Paska aut Johannes filius Bonch aule nostre milites».* 1417-ben Jakab unokái birtokát felsorolván a temesmegyei Tivántelke, Megyer, Ujfalu – alio nomine Beneche apellatum – részekre nézve megjegyzik, hogy ezek «Johannis Bench prefuissent».* Boncz fia János tehát oldalági osztályos rokon volt.
Z. cs. o. t. VI. 330. sz.
Kismartoni levéltár H. 516–32.
1351. márczius 9. «Magistri Ladislaus et Jacobus filii Pascha nobiles de Zych» birtokot cserélnek a Gunyafi testvérekkel. A Zichyek megkapják Somogyban a fentemlitett Zalát, ezért odaadják Hontmegyében Alsó-Peszeget, Veszős mester Tergenye nevü honti (és Bars megyei Zseliz) birtoka mellett.*
Z. cs. o. t. II. 341. sz.
1351. november 1. «Magistri Ladislaus et Jacobus filii Paska, nobiles de Zich, aule regie incliti, milites» megveszik Kázmér fia Péter testvére János és fia Miklós gyaludi birtokát.* Ez keletről közvetlenül Zich mellett fekszik. Ezerikivül birta még Kázmér fia Péter Nágocsot Zichtől nyugatra és Ketyét, mely Zich és Miklósi közt még a XVIII. században is ismert puszta volt és melyekre Péter 1306-ban királyi adományt vitt.* Ketye később szinte László és Jakabé lett.
Z. cs. o. t. I. 126. sz.
Anjoukori o. t. V. 278. sz.
1351. április 14. Bonch testvére Petlendi Mihály és Berkesi Pál, berkesi és szentmihályremetei birtoka egy része már régebben Járai György, Jakab fiánál, vannak zálogban. Ekkor Petlendi Mihály árva leányai Klára és Erzsébet, Berkesi Pál árvaleánya Margit, kiskoruak, berkesi és szentmihályremetei másik részeiket szinte Járai György gondozására bizzák.* Kétségtelen, hogy ezek egymás közt rokonok voltak. De láttuk, hogy Boncz fia János után László és Jakab örökösödtek, miért is ezen Járaiakat közel rokonoknak, Járai Jakabot talán a Járai Pascha testvérének tartom. Berkes ma Tordaaranyos megyében, közel Alsó-Járához, még megvan. Szentmihályremete eltünt.
Zalamegye története. I. 333. sz.
1352. október 22. Alsó Lendvai Miklós bán zalamegyei Tolmács birtoka határát megjáratván, ennek «Zoweyk» Zajk felől «magister Passca» ellentmond.* Paszka mester másik birtoka e tájon Vörcsök volt.
Zalamegye története. I. 54. sz.
Azon birtok alatt, mely 1274-ben Dabrun (ma Dobri) birtok határjárásánál, a Kerka patak közelében, attól keletre, Dabrunnal és Karkatuval volt határos (Kerkatő, ma Kerka-Szentkirály) és melyet laktak, «populi ducales que nunc sunt Dionysii palatini», a Pécz nemzetségből, kétségtelenül Vörcsök értendő.* Egy régibb, 1292. évi tolmácsi határjárásnál pedig látjuk, hogy ennek nyugati szomszédja, Zajk helyén «Zeck» és «Scetek», «terra magistri Johannis filii Dionysii palatini».* Látjuk tehát, hogy mindkét helyen Paska fiai oly helységek birtokába léptek, melyek előbb a Pécz nemzetség, – Dénes nádor († 1284), ennek fia János, veszprémi ispán († 1295. után) és unokaöccse Ludbrégi Miklós († örökösök nélkül 1353 után, 55-ben), birtokai voltak. A Pascha-fiak felmerülése e tájon annyira összeesik azon időponttal (1352–4), melyben Ludbrégi Miklós Alsó Lendvai Miklós, volt bánnak († 1356), Kis-Cserneczet és Csörneföldét adta;* Vörcsök és Zajk méretei, értékük oly hasonló Kis-Csernecz és Csörneföldéhez, hogy önkénytelenül is az Alsó Lendvaiakéhoz hasonló beházasodás általi szerzésre kell gondolnunk.
Zalamegye története. I. 73. sz.
Zalamegye története. I. 387. sz.
Gr. Teleki o. t. I. 60. sz.
1353. szeptember 25-én. Okmánykiállitó «Magister Gallus filius Pascha Comes de Kolus» – Kolozsmegye ispánja.*
Z. cs. o. t. VI. 4. sz.
1354. április 25-én. Ujabb Tolmácsi határjárásnál szerepel «Pasca de Zayk».* Az ifjabb Paska – Gáll fia – értendő.
Z. cs. o. t. II. 684. sz.
1354. május 31-én. «Georgius filius Jacobi unus ex arbitris in literis regis inclusis» a Vas-család peres ügyében a fejérvári káptalan előtt.*
Z cs. o. t. II. 474. sz.
1355. november 18-án emlittetnek «Ladyslaus et Jacobus filii Paska de Zych», tehát ekkor már nem testőrök.*
Z. cs. b. t. VI. 5. sz.
1356. február 5. A somogyi konvent «magister Jacobus et Ladislaus filii Pascha» Somogyban Atád Ecséry és Kéri szomszédjaik kárára elkövetett hatalmaskodását vizsgálta meg.*
Anjoukori o. t. VI. 309. sz.
1356. junius 21. Az erdélyi Domonkos alvajda kiküldötte a Récsei-Kamarási osztály ügyében «Georgius filius Jacobi de Jara».*
Gr. Teleki o. t. I. 71. sz.
1358. augusztus 1. «Magister Georgius 81filius Jakobi.» Kolosmegye főispánja kétségtelenül Járai György értendő.*
Gr. Teleki o. t. I. 72. sz.
1359. január 16. Ugyanazon « magister Georgius filius Jakobi» – de Jára – Kolosmegye főispánja.*
H. O. T. III. 153. sz.
László és Jakab mesterek azután még 1371-ig bizonyosan szerepelnek. 1371 április 14-én ellentmondanak Lőrincz tárnokmesteri főjegyző somogymegyei Csege birtokba iktatásánál.* Az 1372 május 28-án emlitett Zajki Miklós, Paszka fia is alighanem tollhiba és ott Nicolaus helyett Ladislausnak kellene állani.* Még 1378-ban is eme kitétele «Paska filius Galli de Zajk et fratres suos de eadem», ha összevetjük azt az 1364-iki okmány kitételével «Pasca – ex juvamine et consilio Ladislai et Jacobi fratrum suorum patruelium», alig vonatkoztatható másra, mint László és Jakabra.*
Z. cs. o. t. VI. 9. sz.
Z. cs. o. t. IV. 58. és VI. 8. sz.
O. Lt. D. L. 6624. sz.
Ezen 1378. év volna azonban László és Jakab utolsó életéve, minthogy 1380-ban, hátrahagyott pereikben helyükbe Elek, Jakab fia, lépett,* ki 1379-ben Zalamegye alispánja volt, II. Paska fia István is már 1390-ben kezd szerepelni.*
Z. cs. o. t. VI. 12. sz.
O. Lt. D. L. 7628.
A «Századok»-ban közzétett nemzekrend első izei tehát a következőképen volnának módositandók:
I. Paska Comes de Jára 1335–1341 .... ? ... Jakab; Gál de Jára 1341–53 Kolosmegye főispánja 53-ban;
László 1337–78 aule miles de Jára, de Zich, de Zajk; Jakab 1347–78 aule miles de Zich, de Zajk;
György de Jára, Comes, 1351–1355–1359, 1358–1359 Kolosmegye főispánja;
II. Paska 1352–83 de Zajk; István 1390–79, † de Zajk; Elek 1379–97. † Zalamegye alispánja de Zajk, de Zich;
N. ~ László dictus Fánch de Gordova szlavoniai bán 1404-ben † 1412-ben; Zsigmond 1398–1416, † de Zich
László 1337–78 aule miles de Jára, de Zich, de Zajk; Jakab 1347–78 aule miles de Zich, de Zajk;
György de Jára, Comes, 1351–1355–1359, 1358–1359 Kolosmegye főispánja;
II. Paska 1352–83 de Zajk; István 1390–79, † de Zajk; Elek 1379–97. † Zalamegye alispánja de Zajk, de Zich;
N. ~ László dictus Fánch de Gordova szlavoniai bán 1404-ben † 1412-ben; Zsigmond 1398–1416, † de Zich
A rokon Petlendiek nemzekrendje pedig következőkép állana:
Ismeretlen; Bonch vagy Bench (Bence); Petlendi Mihály; János 1349; Klára 1351; Erzsébet 1351; kiskoruak
Megjegyzem még, hogy László, Jakab, Elek, ifjabb Paszka és István úgy élnek a Zajki névvel, mint a Zichy névvel – és ha egyáltalán lehet szabályt találni arra, hogy melyik nevet használják, úgy az az volna; hogy a vasvári káptalan, a zalai convent, leginkább «de Zajkot», a fejérvári káptalan, a somogyi convent, a fejérvári keresztesek conventje, leginkább «de Zych»-e ir. Különben Zsigmond fiait, Benedeket és Balázst a zalai convent még 1433-ban is Zajkinak irja.*
O. Lt. D. L. 12507. sz.
Az alsó-járai birtokrész, melyről I. Paszka és Gáll fia Járaiaknak irattak; László és Jakabra is átszállott. Emliti azt mint László és Jakabét az 1417. évi osztályos egyezség.* Ebből az is következik, hogy e birtok utóbb Eleké, majd Zsigmondé, végül Zsigmond fiaié, Benedek, Balás és Istváné lett; Benedek és Balázs még 1450. a Járához tartozó Akloson birnak, 1490-ben pedig mindkét Járán és mindkét Akloson a Zichy Benedek-féle részről történik emlités.*
Z. cs. o. t. VI. 330. sz.
O. Lt. D. L. 30449. és 28446. sz.
Végül azon kérdést kell felvetnem: rokonjai, minő foku rokonai, voltak-e az itt felsoroltak a Sárai Mihály fia Péter erdélyi alvajda családjának? (v. ö. Turul II. kötet) rokonai voltak-e a Gerendiekkel rokon, Dénestől származó, Járaikkal, kiket Dr. Karácsonyi János a magyar nemzetségekről irt munkájában a Tykod nemzetségnél felemlit? (A. o. t. VI. 604.)
Ha rokonok voltak e családok, akkor az elágazásnak minden esetre az ott emlitett Dénes ideje (1303.) előtt kellett történnie.
A kérdés megoldását azonban további kutatások tárgyául kell szükségkép fentartanunk.
Ifj. gr. Z. N.
