Békefi Emlékkönyv. Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanári müködésének emlékére. Budapest, 1912. Stephaneum nyomda r. t. 437 1.
Békefi Emlékkönyv. Dolgozatok Békefi Remig egyetemi tanári müködésének emlékére. Budapest, 1912. Stephaneum nyomda r. t. 437 1.
Ékesen szóló bizonyitéka az előttünk fekvő diszes kötet azon termékenyitő fáradozásnak, melylyel Békefi Remig rövid másfél évtizedes egyetemi tanári müködés után egész fiatal, máris számottevő sikerekre visszatekinthető irói gárdát teremtett a magyar müvelődéstörténetirás terén.
Szükre szabott terünk nem engedi, hogy részletesen foglalkozzunk a 30 dolgozattal, melyek némelyike egész hosszu tanulmánynyá bővül, csak azokról akarunk pár szóval megemlékezni, melyek tárgyuknál fogva folyóiratunk keretébe tartoznak.
Mindjárt elsőnek Perepatits István beszél általánosságban azon immár egész könyvtárt kitevő «Müvelődéstörténeti Értekezések-»ről, melyek Békefi vezetése alatt doktori dissertatiók gyanánt készültek.
Hóman Bálint a magyar társadalmi osztályok kialakulásáról értekezik a honfoglalást követő században és Szent István államában, nyugateurópai analogiákkal kisérve minden egyes osztály fejlődését. Domanovszky Sándor Kézai XIII. századi kodexe sorsát kutatja. A kodex, mely Esterházy Pál nádor könyvtárából a ferenczrendiek kismartoni rendházába, onnan 86a pozsonyiba került, a legnagyobb valószinüség szerint egyik kiadója, Horányi kezén sikkadt el 1782-ben Pesten. Azóta nyoma veszett.
Egészen folyóiratunk keretébe tartozik azon tartalmas értekezés, melyet Bártfai Szabó László ir János kalocsai érsek származásáról. János érsek feje volt azon pártnak, mely a pápai beavatkozástól az ország függetlenségét féltve, III. Endre halála után az Anjou Károly Róberttel szemben Venczel cseh-lengyel király fiát hivta meg a magyar trónra. Fényes pályafutását ismerjük.
IV. László udvarában tünik fel mint a király udvari papja, 1273-ban gömöri, 1276-ban nyitrai főesperes és az udvari kápolna feje, a következő évben budai prépost és esztergomi kanonok, 1278-ban alkanczellár, majd fehérvári prépost és még ugyanazon év őszén választott kalocsai érsek és kanczellár, mely méltóságot haláláig viselte. A királyi kanczellária fényének visszaállitása neki köszönhető. Már az utolsó Árpád, III. Endre trónraemelésében nagy része volt, noha IV. Miklós pápa nem jó szemmel nézte. Endre halála után a pápa pártfogoltja, Anjou Károly Róbert ellenében Venczelt koronázza meg a szent koronával. Még ugyanezen évben meghal. Eredete mind ezideig sok vitára adott okot. Első izben egy 1277-iki oklevéllel kapcsolatban Fejér György foglalkozik e kérdéssel. Az oklevélben az esztergomi káptalan előtt János mester, akkor még budai prépost és esztergomi kanonok, a királytól kapott Ilmér földének egy részét adja el, s mivel az oklevél az (Ilméri-Irmélyi) Ürményi-család levéltárában található, hogy János is e családból származott. Nézetét Knauz is elfogadta a Mon. eccl. Strigoniensisben, majd Némethy Lajos folyóiratunk 1887-ik folyamában. Az Anjouk nagynevü történetirója Pór Antal és Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségekben határozottan a Forgáchok közé sorozzák, mig a legújabb időben Nyitra-vármegye monografiája és a Magy. Nemzetiségi Zsebkönyv második kötete az Ürményi-családból való származása mellett foglalnak állást. Szabó az érsek személyére vonatkozó adatok figyelmes szemügyrevételével néhány, a Forgách-család levéltárában található birtokjogi oklevél alapján végleg tisztázza a kérdést: János érsek a Hunt-Pazman nemzetségbeli Forgách-család tagja volt.
Bruckner Győző okleveles alapon azon culturális szerepet ismerteti, melyet a XIII. századig jóformán egyetlen összefüggő erdőséget képező Szepességben a leginkább szász, részben lengyel s más szláv erdőirtó soltészek végeztek. A legtöbb szepesi községnek, majd virágzó városoknak ezen egyszerü erdőirtók kemény munkája vetette meg alapját és hóditotta meg a müveltségnek ezen földet.
Marczinkó Ferencz: «Középkori franczia utazók Magyarországon» cz. dolgozatában különösen érdekes, mit Pierre Choque II. Ulászló menyasszonya: de Candale Anna kisérője ir a királyné koronázásának szertartásairól, a székesfehérvári lovagi tornajátékokról s a Corvináról. Fogel József: «H. Lobkovic Bohuslav a magyarországi humanisták között» cz. értekezésében számos adatot találunk II. Ulászló és felesége kanczelláriájára. Holub József, nagynevü történetirónk, Kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós atyjáról Pálról közöl hosszabb tanulmányt. Istvánffy Pállal, mint petrarca Volter és Griseldiszről szóló Boccaccioból meritett novellája magyar, verses alakban való átdolgozójával eddig csak az irodalomtörténet lapjain találkoztunk, Holub nagy történeti forrásismerettel kimutatja, hogy Istvánffy Pál gazdag tudással és sok tapasztalattal hazatérve a paduai egyetemről, előbb mint János király hive, majd I. Ferdinánd tanácsosa fontos szerepet játszott korának mozgalmas politikai életében is. Nagy Béni Eger 1552. évi ostromát irja le nagy történeti apparatussal, részletesen ismertetve az ostromlott vár topografiáját és belső életét. Relkovic Néda Ujbánya városi életével foglalkozik az 1664. évi török pusztitás után. Závodszky Levente: Sztrányay contra Pongrácz cz. perleirásából minden esetre érdekli folyóiratunk olvasóit azon jellemző eset, midőn a kalandor Sztrányay aliter Sztranyovszky György 1673. évi nemesitése ellen a megyebeli birtokosurak contradikáltak, a nemesitett a Wesselényi Lászlótól lopott ékszerekkel akarta az ellenmondókat lekenyerezni. Molnár István gr. Andrássy Sándor homonnai levéltárának adatai nyomán ismerteti a homonnai várkastély történetét és épitőitől és századokon át uraitól a férfiágon 1684-ben kihalt hatalmas Drugeth-nemzetségtől. Az ezután következő számos nagyérdekü müvelődéstörténeti dolgozat közül folyóiratunk keretébe még Vargha Zoltán: «Péter Ferencz családkönyve» cz. értekezése vág. Az 1629-ben nemesitett s a Kiskunságban vezető szerepet játszó Péter család egy érdekes XIX. század elejéről való kéziratos emlékét ismerteti benne szerzőnk, élénk tanuságául annak, mily nagy érdeklődéssel viseltettek régi nemes családaink őseik emlékezete s családjuk története iránt. A vaskos kötetet Békefi jól sikerült arczképén kivül néhány hasonmás s tervrajz disziti.
JAKCH.
