A Réthalapi Pettes (Pethes) család.
A Réthalapi Pettes (Pethes) család.
Az Orsz. Levéltárban családi letétként kezelve található e Győr vármegyei család levéltára, mely főleg Réthalapi Pettes Lászlónak a XVIII. század közepén gr. Erdődy Miklós, – majd gr. Balassa Pál titkárának, e magasműveltségű, jogvégzett férfiúnak levelezését tartalmazza, de megtalálható benne a család régebbi történetére vonatkozó jórészt eredeti XVI. és XVII. századi oklevél is. Érdekes, hogy a levéltár a XVIII. század második felén túl már egyetlenegy iratot sem foglal magában. E letét alapján a következő – családtörténeti irodalmunkban jórészt ismeretlen – genealógiát sikerült összeállítanom. Adataim forrását is csak ott közlöm, ahol máshonnan merítettem azokat.
1532-ben a győri káptalan előtt Petes Lukács, 63felesége Bajcsy Erzsébet és gyermekei András, Benedek, Lőrinc, Orsolya és Ilona Kisbarátin (Győr vm.), bizonyos részt vesznek Bácsai Szánthó Györgytől, néhai B. Benedek fiától, míg 1536-ban Ság-on (Győr vm.) a családfő P. Lukács szőlőt vásárol. Úgylátszik 1552-ben halt meg, mert végrendeletét gr. Nádasdy Tamás főkapitány P. András kérésére akkor foglalja írásba.
1574-ben Bajcsy Tamás, Pethes Lőrinc és András (Lukács fiai), valamint Szántó Borbála Kisbarátin (Győr vm.) szőlőt szereznek.
P. Lukács gyermekei közül András lett a családfenntartó. Ő 1552-ben Vámoson lakott (Győr vm.), mint gr. Nádasdy Tamás hospes-e. Egy 1631-ben kelt tanuvallatás szerint Nagybajcson (Győr vm.) rokonának Bajcsy Ambrusnak, ki idegen országba ment, jószággondviselője lett, majd azután adománylevelet szerzett a bajcsi jószágra, de a statuciónak Bajcsy Ilona, Ambrus testvére ellenmondott; mindazáltal Pettes András fia, Lőrinc és unokái P. György és Péter 1616-ban ezen az alapon tiltakoztak Bajcson Amadé István beiktatása ellen. Felesége Sólyom Margit révén, ki Szt. Péter-alapra (ma Rétalap) (Győr vm.) 1478-ban Mátyás királytól donációt nyert Sólyom Pálnak (S. András fiának) volt a leszármazottja, családjának jogot szerzett e Győr vármegyei helységre s 1586-ban Kemen Lukáccsal és Bajcsy Zsófiával tiltakozik e jószág elidegenítése ellen.
Pettes (Pethes) Lukács 1532, 1536 végrend. 1552 ~ Bajcsy Erzsébet 1532; András 1532 1552-ben Vámoson don. Bajcs-ra; szerep. 1574, 1586 ~ Alapi Sólyom Margit; Benedek 1532; Lőrinc 1532, 1574; Orsolya 1532; Ilona 1532; Lőrinc 1606-ban török rab; 1616-ban tiltakozik Bajcsy tb. 1628-ban Vámoson ~ … Kata; Magdolna ~ Szávay Márton Bajcs; N. ~ Simonyi Imre 1631 előtt Bajcson; György 1592 don. Rétalapra 1616, 1631 Bajcs; Lőrinc; István; János 1592 don.; Péter 1616. 1631 Bajcs 1664 Rétalap, 1673 néhai 1. ~ Mikó Erzsébet 2. ~ Buga Erzsébet; 1-től András 1674-ben plébános 1696-ban néhai; Magdolna 1696-ban néhai ~ Győry István; 2-tól István 1664, 1673, 1696 Vámos, Győr, Rétalap 1711 néhai ~ Kálózy Erzsébet; János 1664; Imre 1664; János 1735, 1745 t. biró, 1754–55 Győr vm.-ben † 1760 1. ~ Hannibál Róza † 1733 2. ~ Örm. Fiáth Borbála elj. 1739; István 1695-ben 1745 néhai; Ilona 1745-ben özvegy ~ Mészáros Márton; 1-től István sz. 1725; László 1753-ban perel Rétalapért; ügyvéd Győr vm. t. biró 1760–1761 grófi titkár; Juliánna 1760 ~ Pruzsinszky Pál Tata, Dad.; Zsuzsánna 1760 ~ Nagy Ferenc Rétalap; Maria 1760 ~ Hollósy László Asszonyfalva.
P. András és Sólyom Margit gyermekei Lőrinc, Magdolna Szávay Mártonné és egy másik leány Simonyi Imre felesége volt; utóbbiak 1631 előtt Bajcson laktak.
1606 augusztus 21. Kapra István Győr város bírája «szegény, nyomorult rab Pettes Lőrinc» részére, ki Győr alatt tatár fogságba esett s kiváltására 150 frt váltságdíj szükséges, alamizsnaadásra szólítja fel a városi polgárságot. 1606-ban P. Lőrinc tiltakozik Nagy- és Kisbajcs eladományozása ellen.
64Jóllehet nemesi jószágokhoz volt joga – a törökhódoltságbeli zavarok viszonyokra jellemző – Pethes Lőrnc a győri káptalan birtokán Vámoson vonta meg magát, mint szabados. Innen írt 1628 okt. 15-én a káptalan lektorához sajátkezűleg kétségbeesett levelet oltalomért, mert őt Iványossy (Iványos) Miklós földesúr és ispánja Torkos János, valamint Beccaria Virgil földes úr feljelentése alapján, a győri főkapitány kerestette. Nevezettek azzal vádolták, hogy a fehérvári török bégnek, (ki aztán Iványost ezért megtámadta,) ő jelentette volna fel Iványossyt, hogy a rétalapi réteket – a török császár birtokát – győri németekkel kaszáltatta. Pethes Lőrincet a vád miatt Vissy Nagy Pál győri seregbíró karóba húzatásra ítélte, de Zichy Pál főkapitány megkegyelmezett neki, Pethest a katonák Rétalapon keresték előbb, mielőtt Vámoson megtalálták volna és 12 ft «nyargalópénzt» követeltek rajta. 1628-ban a győri káptalan Pethes ügyében tanúkihallgatást tartott s a 12 kihallgatott tanú jórészt kedvezően vallott a vádlottra nézve.
Lőrincnek, Kata nevű feleségétől három gyermeke származott: György, János és Péter. Az első kettő 1592-ben rétalapi porciójára, mintegy 962 kat. holdra, Fejérkövy István kir. helytartótól adományt nyert. Innen írja aztán a család előnevét. János úgylátszik magtalanul halt el, mert 1606-ban csak György és Péter tiltakozik Bajcs eladományozása ellen s tartatnak 1631-ben u. o. birtokjogukra nézve tanúkihallgatást. György gyermekeitől Lőrinctől és Istvántól származik a család azon ága, melyről csak néhány összefüggéstelen adatom van, így: Pettes Zsuzsa Nagy Ferencné, id. P. András, P. György özvegye Domján Erzsébet és fiai P. György, András, István, valamint P. Éva Dömötör Ferencné a XVIII. század közepén Győr vármegyében éltek. P. István és András szerepel az 1754–5-iki összeírásban,* P. András és fiai József és János 1781-ben Győr vm. biz. alapján Pest várm.-ben kihirdettettek.*
Illésy, i. m. 42. l.
Kőszeghi, Nemes családok Pest vm.-ben 290.
Pettes Lőrinc ifjabb fia Péter 1631-ben Bajcson tanúkihallgatást tartat bátyjával együtt; 1664-ben vámosi lakos s tiltakozik Rétalap elidegenítése miatt. Első feleségétől Mikó Erzsébettől származott András fia, ki 1674-ben plébános volt, 1696-ban néhai; Magdolna lánya, (ki 1696-ban szintén néhai) Győry (Geőry) Istvánné (fia, Győry Mátyás 1696-ban szemerei (Komárom m.) plébános); második feleségétől Buga Erzsébettől származott István fia. János (szerep. 1664.) és Imre (szerep. 1664.) gyermekei bizonytalan, hogy melyik asszonytól származtak.
Pettes István szerepelt 1664–73. években, előbb Vámoson lakott, később Győrújvárosban, majd 1695-ben Rétalapon, mikor is János és István fiai nevében is tiltakozik a Rétalapon (s a környékbeli falvakban) vétel és királyi adományok útján egyre terjeszkedő Iványos Miklós ellen. 1711-ben már nem élt; ezidőben özvegye Kálozy Erzsébet Mezőörsön (Győr vm.) vonta meg magát; nevét néhány 1711–13. évi nyugta örökítette meg. Házasságukból három gyermek származott: János, Győr vm. táblabírája, István r. kat. plébános és Ilona, Mészáros Márton felesége, 1754-ben már özvegy, mikor is János bátyja rétalapi telkéből egyharmad részt per után megkap. János Rétalapon lakott, hol az 1720-as években a diaetális költségekre adózott, egy 1761. évi tanúvallatás szerint ott szép gazdasága volt, 30 drb heverő lovat is tartott. Első feleségének, Hannibál Rózának, nemzetes Hannibál Jakab Sopron vármegyében, Szilsárkányon élő birtokos lányának halála után hat évig özvegy volt, 1739 XI. 30. Győrött eljegyzi, majd feleségül veszi örményesi Fiáth Borbálát, F. Ferenc győri táblabíró és Farkas Erzsébet leányát. A rétalapi jószág, melyet első felesége pénzén tetemesen gyarapított, a második asszony rossz gazdálkodása folytán idegen kézre került s 1754 táján odahagyván azt, Téthre (Győr vm.) költözött Fiáth Borbála részjószágára. Úgylátszik 1760-ban halt meg, mert özvegye ekkor pereli férjének első házasságából származó gyermekeit: Pettes Lászlót, Győr vm. táblabíráját (ki 1760-ban Pozsonyban, 1761-ben Győrött és Kékkőn lakott), P. Juliannát a tatai és dadi uradalmak provizorának Pruzsinszky Pálnak, – P. Zsuzsannát, Nagy Ferenc rétalapi birtokosnak, – P. Máriát, Hollósy László asszonyfalvai (Győr vm.) birtokosnak feleségét – hitbére és özvegyei tartása miatt.
P. Lászlót, kit gr. Zichy Ferenc győri püspök szolgabíróságra is kandidált, 1753-ban pert folytatott az Iványos közbirtokosság ellen Rétalap visszaszerzéséért. 1760-as években használt pecsétje szerint a család címere: Ovális pajzsban ágaskodó oroszlán az előtte álló bokorról első lábaival gyümölcsöt (szőlőt?) tép; sisakdísz növekvő oroszlán első lábaiban gyümölcsöt (szőlőt?) tart.
Dr. Görzsönyi Vargha Zoltán.
