Kumorovitz Bernát: A magyar cimer hármashalma.
Kumorovitz Bernát: A magyar cimer hármashalma.
Különlenyomat a bécsi gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyvének negyedik évfolyamából. Budapest, 1934. 8° 19 l.
A Magyarország címerpajzsának bal mezejében a hármashalom közismert magyarázat szerint a három főhegységet: a Tátra, Mátra és Fátra hegységet jelenti. Emez általános magyarázat eredetének és keletkezési korának a megállapításán kívül visszamegy a szerző a kettős keresztet tartó idomok legkorábbi előfordulásainak a vizsgálatára és végigkíséri a hármashalom kialakulását és fejlődését a magyar államcímer végleges megállapításáig.
A III. Béla király által valószínűleg a keresztes hadjáratra tett fogadalma alkalmával felvett kereszt Imre király pecsétjein megkettőződik. A keresztet félkörű vagy lépcsőzetes talapzatra helyezték de még gyakoribb, hogy talapzatként koronát alkalmaztak. A hármashalom ősi formáját eddig a talapzatok sarkainak lekerekítésében keresték, de a szerző a gótikus építészet egyik díszében, a lóhereívben látja a hármashalomnak V. István korában feltűnő ősi formáját, amely Zsigmond király korában kapcsolódik össze véglegesen a kettős kereszttel. A hármashalom a kései gótikában, a XV. század közepétől kezdve teljesen plasztikus formát vesz fel, a barokkorban pedig a természetes hegy alakját. Az 1896. és 1915. évi címerrendezés visszaállította a hármashalom eredeti formáját és állandósította a Rudolf korában fellépő, kereszt alatti koronát is.
Míg az ország címerében szereplő vágásoknak már Werbőczi korában megvolt a magyarázata, mely szerint azok az ország négy főfolyóját jelentik, addig a hármashalomnak a magyarázata csak a XVIII. század első harmadában tűnik fel és valószínűleg Bél Mátyástól ered.
A szerző dolgozatát két szempontból is elismerés illeti meg: egyrészt, mert alappossággal végigkíséri 42a magyar címer történeti fejlődését a pecséteken, pénzeken és egyéb emlékeken, másrészt pedig kimutatja a magyar címer egyes részei szimbolikus jelentésének, illetve magyarázatának keletkezési korát.
Fekete Nagy Antal.
