A Garay-család.
A Garay-család.
Családtörténeti íróink megegyező állítása szerint a nemzetünk történetében oly fényes szerepet játszott Garay-család régen kihalt. A nádori ágból utolsó Jób, ki 1482-ben örökös nélkül húnyt el, s hatalmas birtokait Mátyás király Korvin Jánosnak adományozta.* A Bánfi-ág utolsó sarja szerintük László volt, ki 1528-ben bekövetkezett halálával nagyhírű nemzetségnek fényes nevét sírba vitte s ezzel letűnt a szereplés színteréről az egykor oly hatalmas család. Kétségbevonhatatlan nyomok ezzel szemben azt bizonyítják, hogy eme nagymultú család mellékága tovább élt, s ha vagyonilag erősen meggyengülve is, sőt később szegénységben, de tovább virágoztatta nemzetségét. Szirmay Antal történetíró Zemplén megyéről írt művében* már kifejezést adott ama nézetének, hogy az akkor Zemplénben élő Garayak a kihalt nádori ág mellékágazatából eredtek.* Kutatásaim nyomán előkerült oklevelek megerősítik ezt s kétségtelenné teszik, hogy a Dorozsma-nemzetségből származó Garayak mellékága még a XVIII. század második felében is életben volt.
Dudás: Bács-Bodrog vm. monogr. I. 97.
Notitia Com. Zemplén, I. 81. 175. 182.
Századok, 1880. évf. 827.
1406-ban kelt oklevél bizonyítja, hogy a Garay-család közös eredetű a Keresztury-családdal.* Bodrogkeresztur urai 1408-ban a Kereszturiak, de a Garayaknak is van ott része* és – mint látni fogjuk – a Garayak később is bírnak ott. 1502-ben találkozunk Garay Jánossal és felesége Czobor Erzsébettel, kik egyetlen fiukkal, vitézlő Garay Mátéval hét darab szőllőt vesznek meg Dombó Benedek és társaitól 7,000 tallérért, hogy hol, az oklevél nem tünteti fel.* Egészen bizonyosra vehető, hogy ez az a szőllő, mely a későbbi időkben «hét szőllő» néven, mint a Garay-család ősi tokaji szőlleje szerepel. Ugyanis 1571. március 13-án Garay János és nővére Anna, Ősze Demeter felesége, osztozik a tokaji Mézesmál és Hétszőllő hegyeken levő szőllő-örökségen.* Említés történik két Duna melletti dominiumról is, mely török hódoltság alatt áll.* Az oklevél feltünteti azt is, hogy az osztozkodók Garay Jánosnak és Czobor Erzsébetnek Mátyás fiától való unokái. A most említett János Tokajon 1608 február 15-én végrendelkezik. Innen tudjuk, hogy hárman voltak testvérek. Keresztnevet nem említ, de Miklóst tarthatjuk Annán kívül harmadik testvérnek, ki a szomszédos Tolcsván lakott, ahol 1578-ban egy nemesi kúriára és szőllőre adományt kapott Miksa királytól,* melynek zavartalan birtokában Dobó Ferenc pataki földesúr háborgatta.* Mindenesetre tekintélyes ember volt. 1591-ben mint Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem konstantinápolyi követét említik.* A végrendelkező Jánosnak birtoka Szabolcsban Ajakon és Demecseren feküdt, azonkívül Gáván is volt egy porciója. 1598-ban Szabolcs vármegye adórovója.* Felesége Szentiványi 36Borbála, előbb Szentkirályi Benedekné.* 1592-ben török fogoly.* Jánosnak fia, Ferenc 1646-ban zempléni szolgabíró.* Első felesége Alacskay Klára, ki alacskai részét 1633-ban elidegéníti.* Tokajon nemesi kúriája volt; 1640-ben ott lakik.* Második felesége Bogáthy Dorottya, Nagyiday Bálint özvegye. Zemplén vármegyét II. Rákóczi György Gyulafehérvárt 1649 január 10-én végbement temetésén ő képviselte.* Garay Ferencnek a Duna mellékén is voltak birtokai. Ezt bizonyítja egy 1652-ben Tokajon kelt oklevél, mely szerint Ónodi Kis Andrásné Pálffy Klárával és Pataky Andrásné Érsek Katalinnal együtt sári, peregi, manteleki és aporkai birtokát 450 talléron Ráckeve községnek elzálogosítja.* 1661-ben végrendelkezik bodrogkeresztúri, zombori, tokaji, tolcsvai, szabolcsi és csobaji részeiről. Halála után 1662-ben tanúk valják, hogy «első felesége idejében olyan szegény ember volt, hogy annyira való értéke nem volt, hogy csak a korcsmájára is bort szerezhetett volna, hanem korcsmáját is Borbély András úr bérelte».* Gyermekei: Mária Nagymihályi Ádámné, Borbála előbb Barius Andrásné, utóbb Fáy Istvánné, Anna Dessewffy Istvánné és egyetlen fia László. A leányok Tokajon házat és szőllőtt örököltek, amit Rákóczi György fejedelem 3000 tallérért szabadított fel a földesúri terhek alól.* Fiára szállott a tállyai szőllő és Tokajon az alsó kapun kívül egy negyed sessio,* azonkívül Keresztúron és Szabolcson egy-egy kúria a hozzátartozó földekkel, végül Zomboron négy házhely.* Garay László a Thököli felkelés kezdetén azonnal az elégületlenek közé állott; már 1672-ben nyomát találjuk, hogy a kamara zombori birtokrészeit felbecsülteti, a következő évben pedig tokaji nemesi házát szabad korcsmáltatási jogával együtt, tokaji és tarcali szőlleit, keresztúri és szabolcsi kúriáit és földeit elkobozza.* Még 1676-ban is a felkelők között találjuk feleségével együtt, mialatt keresztúri házát felgyujtották, szabolcsi és zombori birtoka gazdátlanul parlagon hevert.* Elkobzott javait nem kapta vissza, ami kitűnik abból, hogy az 1701. évi összeírás szerint Tokajon mindössze egy ház és egy sessio van birtokában.* Politikai pártállására tehát majdnem egész vagyonával ráfizetett. 1714-ben már nincs az élők között. Első felesége Kucz Anna,* kitől László nevű fia származott, második Patay Katalin, szintén a felkelőkhöz csatlakozott Patay Jánosnak nővére.* Ettől gyermekei: Mária Szalontai Karándyné Kata Rimaszombathy Andrásné és Anna Törös Györgyné. Ezek 1732-ben a kamarához folyamodnak elkobzott Hétszőllő nevű tokaji szőllejük visszaadásáért. A kamara pártoló felterjesztést tesz a királyhoz, kiemelve hogy kérelmezők az egykor híres és nagyemlékezetű Garay család leszármazottai, kik szegénysorsban élnek. Kérésüket csak hosszabb idő mulva és csak részben teljesítették. Garay Lászlót ugyanis 1748-ban csakis a szabolcsi birtokrészbe és Tokajon, valamint Keresztúron egy-egy kúriába iktatják be.* A család legértékesebb vagyonrésze, a tokaji Hétszőllő nem került vissza. Ez okból Dobay Zsigmond, Török György és Kálnássy János, mint egyúttal a többi Garay örökösnek is képviselője 1749 március 10-én 15,000 forintot ajánl fel a kamarának a nevezett szőllőért.* Azonban ez sem járt eredménnyel. A család fokról-fokra nehezebb vagyoni viszonyok közé kerülve, kénytelen volt 1774-ben tokaji és szabolcsi részeit eladni. László ekkor már nem élt; mint előadók gyermekei: János, Ferenc, Mária, Zsuzsanna és Erzsébet Márczy Györgyné szerepelnek, a vevő Törös György volt.* További nyomára a családnak nem akadunk. Lehet, hogy fiágon kihalt, de az sincs kizárva, hogy teljesen elszegényedvén, a nép közé olvadt.
H. O. VII. 434. – Nagy Iván: Magyarország csal. IV. 332.
Borovszky: Zemplén vm. monogr. 26.
O. L. Dl. 21,089.
O. L. N. R. A. 1255–52.
U. o. N. R. A. proc. nr. 171.
Leleszi konv. 1578. nr. 53.
O. L. Exped. Com. Szepes. 1580.
Hadtört. Közl. 1924. 35.
Szabolcsi dicalisok.
Abonyi elenchusok. 1587. 206.
N. R. A. 1016–19.
Dl. 10,234.
N. R. A. 1104–39.
O. L. Urb. et conscr. 58–2.
Szirmay: Notitia Com. Zemplén I. 182.
Gárdonyi: Péchy cs. oklt. 68.
N. R. A. proc. nr. 171.
O. L., Urb. et Conscr. 58–9.
U. o. 173–25.
U. o. 58–5., 70–2.
U. o. 70–2., 58–5.
U. o. 158–33.
U. o. 58–23.
Leleszi konv. prot. 38. nr. 18. 1737. év.
O. L. Urb. et Conscr. 58–9.
Leleszi konv. liber 28. f. 79.
O. L. Lit. ad Cam. Poson. 10. Mart. 1749.
U. o. prot. 1774. nr. 33.
Ezen a mellékágazaton kívül még egy másik Garay-családi ágról is van tudomásunk, amely kedvezőbb vagyoni viszonyok között élt és jelentősebb szerepet töltött be. Ebből az ágból elsőnek Garay Farkas egri vitéz tűnik fel a XVI. század közepén. Ki volt atyja, nem tudjuk, épp úgy ismeretlen előttünk a többi Garayval való vérségi kapcsolata. 1557-ben Ruchanyth Mátyással és Simonffy Gáspárral együtt adományba kapja Várkonyi Gáspár várkonyi birtokát.* 1570-ben megszerzi Eötvös Lőrincz egri Hosszú utcai házát 33 forintért,* 1572-ben Kondoros adományozását kéri a királytól.* 1597-ben 37már nem él; özvegye Legéndy Erzsébet pusztavarsányi birtokát Kövesdy Mihálynak elzálogosítja.* Fia Farkas, ki Bessenyey Györgyné Dengeleghy Anna magszakadásával Ztrucz Ferenccel együtt Egyházasdengeleghen adományt kap.* Első felesége Karácson Katalin, kivel Mindszent és Szuha birtokot kapta, aki ezenkívül Borsod megyében is birtokos Karácson Gergely után.* Második felesége Pongrácz Zsófia. Valószínűleg ennek révén szerez 1612-ben statutiót Ajnácskő várára,* melynek részbeni ura abban az időben Pongrácz Mátyás volt. A vár tényleges birtokába azonban nem jutott. Harmadik felesége Voxith Horváth Magdolna. Garay Farkas vagyonszerző ember. Verseghy Lászlóval együtt Varsány pusztába iktatják be,* majd 1614-ben Heréd és Herencsény pusztai birtokába. Aszódszentkeresztet, a mai Aszódot, felerészben, Keresztúrt pedig egészben bírta.* 1618-ban Hort és Adács birtokokat nyeri adományba hetei Balassa Gergellyel együtt.* 1642 elején halt meg. Özvegye 1642 május 19-én zálogosítja el egyházasdengeleghi részét Földváry Jánosnak és felesége Voxith Horváth Ilonának. Nővére, Zsuzsanna 1620-ban Tarcsay György felesége. Harmadik feleségétől egy leánya, Erzsébet és egy fia, Farkas származott. Utóbbi nős volt, de gyermektelen, s vele a családnak ez az ága kihalt. Erzsébet Szelényi Jánoshoz ment nőül, s így a Garay vagyon a Szelényi-család birtokába ment át.* Erzsébet 1656-ban már nincs az élők között, midőn kiskorú Pál és András fiai nevében az apa, Szelényi János alispán ellentmond báró Balassa Bálint beiktatásának Mindszent és Szuha birtokába.* A most említett Pálnak Ujfalussy Annával kötött házasságából származott Lőrinc, kinek özvegye 1691-ben már mint férjezett Osztroluczky Jánosné első házasságából született kiskorú Zsuzsanna leánya nevében az ősi Garay birtokok adományozásáért folyamodott a királyhoz, még pedig eredménnyel, mert megkapta az aszódi uradalmat.*
Liber Regius, 1557. p. 385.
U. o.
O. L. Szepesi kam. Ben. mand.
U. o. Proc. protonot. 13–394.
U. o.
U. o.
Egri kápt. AM. kjv. 174.
Proc. Protonot. 13–394.
U. o.
Jászói konv. prot. 1618. Qu. 8.
N. R. A. 250–37.
O. L. Táblai oszt. 4–2021.
Turul, XLVIII. 78.
Amint az előbb ismertetett ágnál is említés van 1571-en két dunamenti dominiumról, úgy egy 1664-ben tartott tanukihallgatás alkalmával is Sembery Ferenc vallja: «Azt is hallottam Szelényi úr szájából, midőn dicsekedett sokszor, ha Isten azt adná érnünk keresztény szállaná Pestet és más helyeket, annyi, amennyi falum lévén Ráczságon Garay asszony után, ilyen amolyan főember lehetek utánok».* Mindezek a családnak az ország délvidékéről való származása mellett bizonyítanak.
N. R. A. 250–37.
A Garay-család ismertetett két ága, mint látjuk, szintén azokhoz a családokhoz tartozott, amelyek a török hódítás következtében az alsó Duna mellett elterülő birtokaikat elhagyni kényszerültek és az északi felföldön bírt részeiket húzták meg magukat. Az Aszód és vidékén feküdt birtokaik azonban nem számíthatók az ősi családi javak közé, mert azokat minden valószínűség szerinti házasság révén szerezték. Aszód, Dengeleg és Heréd ugyanis a XV. században a dengelegi Pólya, Bárkányi és Rédey-családokat uralja. Pólya Jakab 1444-ben pallosjogot kap itteni birtokára,* Dengeleghy Gáspárt pedig a XVI. század közepén iktatják ezekbe a birtokokba. Teljes bizonyossággal következtethető, hogy Garay Farkas anyai ágon a Dengeleghy-családdal rokonságban állott s e címen jutott e birtokhoz.
O. L. Proc. protonot. 13–394.
Hátra van még, hogy a XVI. században élő többi Garayról szóljunk, kikről feltételezhető, hogy az ősi Garay-családhoz tartoznak. 1558-ban él Garay Jakab, kinek felesége Rédey Katalin, Rédey Péter és Mutnoky Brigitta leánya. Ő «Garai» előnévvel szerepel.* A Trencsén megyei Turnán 1571-ben Garay János és Miklós nemesi kúriával bírnak.* Utóbb, 1600-ban Garay Jakab trencséni alvárnagy özvegye, Nyáry Katalin Turna birtokot illetően ellentmond Illésházy István beiktatásának.* Bodrogkeresztúron már 1565-ben saját háza van Garay Lászlónak.* Garay Márton, aki hol «Jánosi», hol «Kárászi» előnévvel fordul elő, 1555-ben Kárászon, Berkeszen és Gyulaházán iktattatik birtokrészekbe feleségével, Zabary Juliannával együtt.* Zabary Julianna Perényi István Katalin nevű leányának volt a leánya, akit 1526-ban iktattak be Nagykőrös negyedrészébe.* Végül minden bizonyára e család tagja volt Garay Kata, a XVII. század első felében élő Köpösdi Tolvaj Ferenc kisváradi kapitány felesége, mert a férje részére adományozott címereslevél úgy említi őt, mint aki «ex antiquissima familia Garayana» származik.*
U. o. prot. sedium Tavernic. 3.
Nyitrai kápt. prot. 21, f. 61.
N. R. A. 1706–11.
U. et C. 115–74.
Leleszi konv. 1555. nr. 52.
Benkó J.: Nemes családok Nagykőrösön 205.
Századok, 1880. 827.
38A család két ágának nemzedékrendjét alább közöljük.
I. Garay János 1502. Czobor Erzsébet; Mátyás; János Tokajon 1608. febr. 15. végr. ~ Szentiványi Borbála; Miklós; Anna Ősze Demeterné; István †; Ferenc zempléni szolgabíró 1. ~ Alacskay Klára 2. ~ Bogáthy Dorottya; 2: Mária ~ Nagymihályi Ádám; László 1. ~ Kucz Anna 2. ~ Patay Katalin; Borbála 1. ~ Barius András 2. ~ Fáy István; Anna ~ Dessewffy István; 1: László 1748; 2: Mária 1732 ~ Kárándy N.; Kata 1732 ~ Rimaszombathy András; Anna 1732 Törös György; János; Ferenc; Mária; Zsuzsanna; Erzsébet ~ Márczy György; 1774 szabolcsi és tokaji részüket eladják.
II.;Garay Farkas egri vitéz 1557. ~ Legéndy Erzsébet; Farkas † 1642 1. ~ karácson Katalin 2. ~ Pongrácz Zsófia 3. ~ Voxith Horváth Magdolna; Zsuzsanna Tarcsay Györgyné; 3: Erzsébet a Garay-család összes vagyonát örökli † 1656 előtt ~ Szelényi János; Farkas †
Sarlay Soma.
