Arany János: ANYAGOND

Teljes szövegű keresés

ANYAGOND
 
Johanna után
 
Beszedem szép gyolcsom a fehérítőrül,
Magam én azt fontam s nyűttem vala tőrül. -
Mikor a mosolygó kék ibolyát szedtem,
Mikor a takácshoz fonalát elvittem:
Kinek ez? nem tudtam előre.
 
Most már tudom: angyal, itt e szerény lakban,
Angyal jelenik meg, csecsemő alakban,
Gyolcsom neki pólya, takaró, lepel lesz,
Úgy szorítom hévvel dobogó szivemhez,
Szerelemtől megteljesülve.
 
Oly csendes, oly néma itt benn a jelenség;
Magam magam előtt vagyok immár szentség,
Mert bennem lakozik ama szentek szente:
Egy lény, kit az isten életre teremte;
Magam ővele többre becsűlöm.
 
Jer hát, puha gyolcsom - ládd mily nagy örömre
Tartottalak eddig, - jer ide, ölemre!
Most szabni akarlak, oly örömest varrlak
Reggel idején már s az esteli fénnyel, -
Munkát egyesítve reménnyel.
 
(1863 ápr.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem