Babits Mihály: A ROSSZ SZERZETES
alatt az Igazság száz képe mesterül,
talán oly célra, hogy láttukra majd a hívek
lelkének jéghideg szigora megderül.
s sok szent barát, kire ma feledés terül,
pingálta a halált, jámbor és balga szívek,
a sírok csarnokát választva műhelyül.
lakom, unt termeit öröktől fogva járván:
de kép nem színezi e klastrom zord falát.
fekete nyomorom eleven szőnyegén is
szememnek gyönyörét s kezem diadalát?