Babits Mihály: DZSUNGEL-IDILL
Láttad, hogy kinyilt a másik georgina is?
Ne nevess! Csak pár szál virág tipeg körülünk:
de legalább mindeniknek külön örülünk.
góliát fa sürüjébe, kicsi Dávid én.
Érzéssel fújtam tanítóm csitri dallamát:
"Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át!"
s ennen életem mögöttem olyan vak vadon!
Éjjel is magába húz egy ingó sűrüség,
hol az ijedt álom jár és zsombékokra lép.
Örülj, hogy kinyílt a "másik" georgina is.
Nékem ez a pár fa-alja époly dús világ,
mint a legnagyobb erdőség, "élni nyáron át".
vele megy veszélyes útján, dzsungele alatt,
s tudja, mily tér egyik diófától másikig,
hol ezer csoda burjánzik, ezer rém lakik.
elérni a ránk borúló levelek közé,
amik olyan illatosak és keserüek,
mint e nyár, melyet alattuk élni jó veled.