Balassi Bálint: [TIZENKETTŐDIK] DECIMA SECUNDA
[TIZENKETTŐDIK] DECIMA SECUNDA
EJUSDEM GENERIS
az nótája Lucretia énekének
| 1 | Széllyel tündökleni nem látd-é ez földet |
| gyönyörű virágokkal? |
| Mezők illatoznak jó szagú rózsákkal, |
| sokszínű violákkal, |
| Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek |
| sokféle madárszókkal. |
| 2 | Új rózsakoszorós kegyesek és szüzek |
| ifiakkal táncolnak, |
| Jószavú gyermekek vígan énekelnek, |
| mindenek vígan laknak, |
| Mind menny, föld és vizek, látd-é, úgy tetszenek, |
| mintha megújulnának. |
| 3 | Sőt még Cupido is mostan feltörlötte |
| homlokán szőke haját, |
| Gyönge szárnyacskáján té-tova, mint angyal |
| röpül, víg kedvet mutat, |
| Szerelmes táncokban kinek-kinek adván |
| kezére szép mátkáját. |
| 4 | Azért ne bánkódjál, én jó vitéz társom, |
| ürülj minden gondoktól, |
| Eléggé hordoztuk héában az sok bút, |
| légyen már tőlünk távol, |
| Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk, |
| távozzunk bánatunktól! |
| 5 | Nemde valakiért aggasztaljuk volt mi |
| inkább ifjú éltünket, |
| Kiből, azt sem tudjuk, hol és mely órában |
| kiszólítnak bennünket? |
| Kivel mit gondoljunk? Ha Isten jó urunk, |
| ő mindennel jól tehet. |
| 6 | Aggasztaló bánat, búszerző szerelem |
| távol légyen mitőlünk, |
| Jó borokkal töltött aranyas pohárok |
| járjanak miközöttünk, |
| Mert ez napot Isten örvendetességre |
| serkengeti fel nékünk! |
| 7 | Marullus poéta azt deákul írta, |
| ím, én penig magyarul, |
| Jó lovam mellett való füven létemben |
| fordítám meg deákbúl, |
| Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal, |
| távozván bánatimtúl. |
