Csokonai Vitéz Mihály: DALOK AZ ENDYMIONBÓL
DALOK AZ ENDYMIONBÓL
(Metastasio)
1
DIANA NICÉHEZ
Ne titkolódj semmit is,
Egy nem-tudom-mi most is
Azt mondja pirúlásodban:
Hogy Níce szerelembe van.
Egy nem-tudom-mi most is
Azt mondja pirúlásodban:
Hogy Níce szerelembe van.
Vétkes vagy, ha szerelmes vagy,
De titkolván tüzedet,
Piszkolod hasonló nagy
Bűnnel tiszta szívedet.
De titkolván tüzedet,
Piszkolod hasonló nagy
Bűnnel tiszta szívedet.
2
NICE ÉNEKEL
Bár a napot béfogja is
A ködnek legvastagja is,
A napfény szintoly szép lész.
A ködnek legvastagja is,
A napfény szintoly szép lész.
Így te is mocskolsz engemet
S kárhoztatod jó szívemet:
De az én egyenességem
És hívségem el nem vész.
S kárhoztatod jó szívemet:
De az én egyenességem
És hívségem el nem vész.
3
ÁMOR ÉNEKEL
Az a tiszta patak,
Mely már kis habjait
A tenger torkának
Bocsátja itt,
Zúgó morgásival
Saját partjaival
Az én tüzem felől
Beszél belől.
Mely már kis habjait
A tenger torkának
Bocsátja itt,
Zúgó morgásival
Saját partjaival
Az én tüzem felől
Beszél belől.
Az a kisded madár,
Kit éget szerelem,
S lába szabadon jár,
De szíve nem:
Jajos beszédjében
A fák sűrűjében
Szépjéért kesereg,
Hogy nem jött meg.
Kit éget szerelem,
S lába szabadon jár,
De szíve nem:
Jajos beszédjében
A fák sűrűjében
Szépjéért kesereg,
Hogy nem jött meg.
4
ENDYMION NICÉHEZ
Mondhat'd, hogy kellemes vagy,
Mondhat'd, hogy hívséged nagy
De ne szóljál szerelmekről,
Mert nem hallhatlak ezekről.
Mondhat'd, hogy hívséged nagy
De ne szóljál szerelmekről,
Mert nem hallhatlak ezekről.
Látod, hogy én vadász vagyok,
A vadakkal fel nem hagyok,
Csak a nyíl és a kézív,
Melyet kedvel ez a szív.
A vadakkal fel nem hagyok,
Csak a nyíl és a kézív,
Melyet kedvel ez a szív.
5
NICE ENDYMIONHOZ
Ah, e két kacsintó szem
Szerelmes fáklyájában
Hordod te a nyilas istent magában,
De szívedbe nem.
Szerelmes fáklyájában
Hordod te a nyilas istent magában,
De szívedbe nem.
Mikor kellemességed
Mind az orcádra repűlt,
Minden te szörnyűséged
Szívedre űlt.
Mind az orcádra repűlt,
Minden te szörnyűséged
Szívedre űlt.
6
ÁMOR ÉNEKEL
Azt a komor lelket,
Mely nem ért szerelemhez,
Míg csak nem ér tüzemhez,
Nem éri öröm.
Mely nem ért szerelemhez,
Míg csak nem ér tüzemhez,
Nem éri öröm.
Általam a lánc is
Minden jónál kedvesebb,
S a kínok közt édesebb
Lész minden öröm.
Minden jónál kedvesebb,
S a kínok közt édesebb
Lész minden öröm.
7
ENDYMION DIANÁHOZ
Nem tudom, szerelmes vagyok-é;
De tudom, hogy lángoló tűzzé
Lett szívem és gyötrettetik,
S e kínok gyönyörködtetik.
De tudom, hogy lángoló tűzzé
Lett szívem és gyötrettetik,
S e kínok gyönyörködtetik.
Mihelyt látlak téged, mindjárt
Kezd szívem egy sóhajtásba szállani,
És azonnal kebelembe tér vissza
Újonnan sóhajtani.
Kezd szívem egy sóhajtásba szállani,
És azonnal kebelembe tér vissza
Újonnan sóhajtani.
8
DIANA ENDYMIONHOZ
Az együgyű ifjacska,
Ha a kis madaracska
Lábán a kötélt gyengíti,
Játékból azt elrepíti,
De lábát nem oldja meg.
Ha a kis madaracska
Lábán a kötélt gyengíti,
Játékból azt elrepíti,
De lábát nem oldja meg.
Te vagy ez az ifjacska,
Én ez a madaracska:
E kötél az én szerelmem,
Mely engem így kötöz meg.
Én ez a madaracska:
E kötél az én szerelmem,
Mely engem így kötöz meg.
9
ENDYMION ÉNEKEL
Ha kincsem szeret
Híven engemet,
Nagyobb kedvemet
És jómat szívem
Sohasem vár.
Híven engemet,
Nagyobb kedvemet
És jómat szívem
Sohasem vár.
ÁMOR
Csakhogy szolgálsz már
Te is engemet,
Nagyobb kedvemet
És jómat szívem
Sohasem vár.
Te is engemet,
Nagyobb kedvemet
És jómat szívem
Sohasem vár.
ENDYMION
E tőlgyszálakra
Rakom nyilamat,
Többé vadakra
Lábam nem jár.
Rakom nyilamat,
Többé vadakra
Lábam nem jár.
ÁMOR
Jobb, hogy letetted
Nyilad Ámornak,
Mert teéretted
Ő harcolt már.
Nyilad Ámornak,
Mert teéretted
Ő harcolt már.
10
DIANA ENDYMIONHOZ
Csillagok vagy fák közt légyek,
Hold vagy vadászformát végyek,
Nálad nélkűl nem leltem még
Másban elég kedvemet.
Hold vagy vadászformát végyek,
Nálad nélkűl nem leltem még
Másban elég kedvemet.
Sorsom szemedben áll nékem,
Hajadban van kötelékem.
S szádban látom, szép barátom,
Főbb gyönyörködésemet.
Hajadban van kötelékem.
S szádban látom, szép barátom,
Főbb gyönyörködésemet.
11
ENDYMION DIANÁHOZ
Egy-két percig eltávozom,
Ah, kedvesem, mellőled;
De szívemben tetőled
Lelkem el nem jő.
Ah, kedvesem, mellőled;
De szívemben tetőled
Lelkem el nem jő.
A te szép két szemeidnek
Édes szikrázásában
Gyönyörködni láncában,
Itt marad ő.
Édes szikrázásában
Gyönyörködni láncában,
Itt marad ő.
12
ÁMOR ÉNEKEL
Ha a tűz vén erdőbe gyúl,
S a forgószéltől elterjed,
Ég, ropog s barnán elterjed
Füsti a csillagokon túl.
S a forgószéltől elterjed,
Ég, ropog s barnán elterjed
Füsti a csillagokon túl.
Ílyen az Ámor tüze is,
Kicsinyt csillog, kicsinyt ég,
Míg a féltés bús szele is
Lángját nagyítni el nem jő.
Kicsinyt csillog, kicsinyt ég,
Míg a féltés bús szele is
Lángját nagyítni el nem jő.
13
NICE SZÓL
Felkevert mellyemben
A szerelem, a féltés,
A dühösség s megvetés!
Úgy kell, úgy, én annak
A háládatlannak
Szívét tulajdon kezemmel
Ezer ízekre tépem el.
A szerelem, a féltés,
A dühösség s megvetés!
Úgy kell, úgy, én annak
A háládatlannak
Szívét tulajdon kezemmel
Ezer ízekre tépem el.
Ah, boldogtalan! mi szózatok!
Hiszen mást én nem csinálhatok,
Csak imádnom lehet őtet.
Szerelem! tirann szerelem!
Hiszen mást én nem csinálhatok,
Csak imádnom lehet őtet.
Szerelem! tirann szerelem!
Nem adod nékem, ah nem,
Te tirann, ezt a szívet,
S mégsem bocsátasz engemet
Megbosszúlni szerencsétlen szerelmemet.
Te tirann, ezt a szívet,
S mégsem bocsátasz engemet
Megbosszúlni szerencsétlen szerelmemet.
Vagy szeressen az én kincsem,
Vagy oldd el szoros bilincsem;
Ah, ne törjön, ne gyötörjön,
Óh Ámor, az íly kötél.
Úgy szerelmem sikertelen,
Ha kedvet az a kegyetlen
Mindég csak kínomba lél.
Vagy oldd el szoros bilincsem;
Ah, ne törjön, ne gyötörjön,
Óh Ámor, az íly kötél.
Úgy szerelmem sikertelen,
Ha kedvet az a kegyetlen
Mindég csak kínomba lél.
14
ENDYMION NICÉHEZ
Állandó vagyok s ne várjad
Lelkemtől a kegyelmet:
Szánakozást teerántad
Érzek, de nem szerelmet.
Lelkemtől a kegyelmet:
Szánakozást teerántad
Érzek, de nem szerelmet.
Mellyemben tüzet gerjesztne
A te deli szépséged,
Ha szabadságom lehetne
Szívembe venni téged.
A te deli szépséged,
Ha szabadságom lehetne
Szívembe venni téged.
15
DIANA ENDYMIONHOZ
Aki általment a szélvészen,
Bár elment a vad szél egészen,
Mégis fél, és bár a partra vert,
Hányja szemét s nézi a tengert.
Bár elment a vad szél egészen,
Mégis fél, és bár a partra vert,
Hányja szemét s nézi a tengert.
Így szemem reád vetem,
Veszélyed jutván eszembe.
Új dobogást kezd szívembe
A megújúlt félelem.
Veszélyed jutván eszembe.
Új dobogást kezd szívembe
A megújúlt félelem.
16
DIANA ÉNEKEL
Ámor reménységgel
Jövén elő,
Édes sietséggel
Halad ő.
És azt a szív se
Veszi még észre;
Azután kínokkal
És ezer gondokkal
Leli őt teli.
De mit ér? ha akkor
Már lábán az Ámor
Láncát viseli:
Ha ilyen kedvességei
Vagynak már láncaidnak,
Ha íly édes gyümőlcsei
Vagynak már kínjaidnak,
Én lábaimra kapcsolom
S édes örömest csókolom
Mennyei békóidat.
Jövén elő,
Édes sietséggel
Halad ő.
És azt a szív se
Veszi még észre;
Azután kínokkal
És ezer gondokkal
Leli őt teli.
De mit ér? ha akkor
Már lábán az Ámor
Láncát viseli:
Ha ilyen kedvességei
Vagynak már láncaidnak,
Ha íly édes gyümőlcsei
Vagynak már kínjaidnak,
Én lábaimra kapcsolom
S édes örömest csókolom
Mennyei békóidat.
17
NICE ÉNEKEL
Így szemléli néhány ízben
Úszkálni a nagy árvízben
A mezőket a kesergő,
Bóldogtalan szántóvető.
Úszkálni a nagy árvízben
A mezőket a kesergő,
Bóldogtalan szántóvető.
Nyög, sír s gondolja magába,
Mennyi munkát tett hiába
S mely hasztalan fáradt ő.
Mennyi munkát tett hiába
S mely hasztalan fáradt ő.
18
KAR
A bánatnak komorsági
Elméinkből fussanak,
Az örömnek vígassági
Szívünkben maradjanak.
Elméinkből fussanak,
Az örömnek vígassági
Szívünkben maradjanak.
S az, ki jól ohajt szeretni,
Ne jőjjön azt sértegetni
A féltés hideg mérgével:
Vesszen innen, vesszen el!
Ne jőjjön azt sértegetni
A féltés hideg mérgével:
Vesszen innen, vesszen el!
