Kosztolányi Dezső: A HOLD MEG A CSALOGÁNY
s az ormok, a fölsők
és rengnek a bölcsők,
fölkél a fehér hold.
és a csalogányban
elnémul a bánat,
az éneke fárad
az égi csodátul:
csöpp kis szive ámul.
elhallgat a lázba,
mert száll a fehér hold,
lilázik az égbolt
s az ormok, a fölsők
és rengnek a bölcsők...