Reviczky Gyula: A távolban
A távolban
- Lenau -
I.
Távol, idegen helyen
Tépen ezt a rózsát.
E is vinném szívesen,
Édes lányka, hozzád.
Tépen ezt a rózsát.
E is vinném szívesen,
Édes lányka, hozzád.
De míg oda juthatok,
Elrepűl sok óra
S hervadt lészen és halott,
Mert siet a rózsa.
Elrepűl sok óra
S hervadt lészen és halott,
Mert siet a rózsa.
Óh, ne hagyd el kedvesed'!
Ne menj tőle messze.
Csak a meddig elviszed
A rózsát kezedbe';
Ne menj tőle messze.
Csak a meddig elviszed
A rózsát kezedbe';
A meddig a fülmile
Fészkéből kirebben,
Vagy a meddig éneke
Hangzik a közelben.
Fészkéből kirebben,
Vagy a meddig éneke
Hangzik a közelben.
II.
Sietős és hervatag
Rózsa és az ének,
Mint rószálló ajakad,
Mint zengő beszéded.
Rózsa és az ének,
Mint rószálló ajakad,
Mint zengő beszéded.
Dőreség volt, dőreség
Perczre is veszítnem
Ajkad egy lehelletét,
S a fényt szemeidben!
Perczre is veszítnem
Ajkad egy lehelletét,
S a fényt szemeidben!
Most a rózsa, csalogány
Vérem' egyre szitja;
S futva futnék, drága lány,
A te karjaidba.
Vérem' egyre szitja;
S futva futnék, drága lány,
A te karjaidba.
