Tóth Árpád: A SZERELEM ÉS A KOPONYA
A SZERELEM ÉS A KOPONYA
Régi könyvdísz
Charles Baudelaire
Az Emberiség Koponyáján
A Szerelem ül,
Fenn trónol, vigyorral a száján
És szemtelenül.
A Szerelem ül,
Fenn trónol, vigyorral a száján
És szemtelenül.
Vigan fúj sok-sok buborékot,
S mind felfele száll,
Mintha csak rá várna az ég ott,
Az étheri táj.
S mind felfele száll,
Mintha csak rá várna az ég ott,
Az étheri táj.
Ragyog a golyó égre kelve,
Lebbenni tova,
Ám sercen s pattan gyenge lelke,
Az aranycsoda.
Lebbenni tova,
Ám sercen s pattan gyenge lelke,
Az aranycsoda.
S hallom, ha új gömb leng a légbe,
Nyög a Koponya:
"E torz s gonosz tréfának vége
Lesz-e valaha?
Nyög a Koponya:
"E torz s gonosz tréfának vége
Lesz-e valaha?
Hisz ami vad ajkadra freccsen
A légbe kelőn,
Szörnyű gyilkos, az az én testem,
Vérem és velőm!"
A légbe kelőn,
Szörnyű gyilkos, az az én testem,
Vérem és velőm!"
