Területi revízió
Területi revízió
A területi kiigazítást mégis sikerült elérni. A müncheni egyezmény kétoldalú tárgyalásokat írt elő a vitás területi kérdések rendezésére, és ennek sikertelensége esetére döntőbíráskodást. Ennek eredményeként Magyarország számára a nyugati hatalmak által is elfogadhatónak tartott első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék egy részét. A 11 927 km2 terület nem elégítette ki a magyar vezetést. A Hitler és Mussolini által hozott döntés miatt érzett csalódásra a Kárpátalja 1939-ben bekövetkezett visszacsatolása jelentett némi gyógyírt.
Ekkor már napirendre került Erdély visszaszerzése, annál is inkább, mivel a Szovjetunió visszaszerezte a románoktól Besszarábiát. Moszkva nem nézte volna rossz szemmel, ha Magyarország ezzel egy időben bevonul Erdélybe, de a magyar vezetés saját erőből vagy német segédlettel akarta megvalósítani követeléseit. Hitler, akinek a Szovjetunió elleni terveit keresztezte volna egy magyar-román háború, ismét közbelépett. A második bécsi döntés 43 ezer km2 területet és 2,5 millió lakost juttatott vissza Magyarországnak. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Ez az állapot Hitlernek kedvezett: Magyarország a további területi revízió reményében, Románia pedig a döntés megsemmisítése érdekében kellett, hogy németbarát politikát folytasson.
