Az ifjú király
Az ifjú király
Nem készült királynak, sőt a kor szokásának megfelelően, mint másodszülött fiúnak, családjában sem szántak vezető szerepet. Bátyja, László lefejezése után azonban egyedüli várományosként vehette át a Hunyadi család vezetését. A hatalmas birtoktestekkel rendelkező família nem sokáig várt, V. László király halála után (1457. november 23.) azonnal akcióba léptek. A politikus Vitéz János váradi püspök, és a fegyver embere, Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály segítségével hamarosan Mátyás mellé állították a közvéleményt. Az egyháznagy Podjebrád György cseh kormányzóval Prágában tárgyalt az ifjabb Hunyadi fiú szabadon bocsátásáról, míg a katonaember Szegeden, a legnagyobb ellenlábasnak számító Garai családdal egyezett meg. Az idő sürgetett, hiszen Pesten a Rákosmezőn már 1458 januárjában összeült az országgyűlés. A hónap 12. napján létrejött a megegyezés. Garai László nádor megígérte, hogy támogatják Mátyás királlyá választását. A szegedi egyezmény után a Hunyadi-család már nyugodtan készülhetett az országgyűlésre. Szilágyi Mihály ugyan nem bízott semmit a véletlenre, hiszen 15 000 katonáját vitte magával, de Mátyás megválasztása nemcsak ezen múlott. A Budán tanácskozó főpapok és főurak beleegyezése nélkül nem sokat ért volna a fegyveres erő. A köznemesek, miután értesültek a királyi tanács döntéséről, 1458. január 24-én Hunyadi Mátyást kiáltották ki királyuknak.
Hunyadi Mátyás
