Híres honi pilóták és feltalálók
Híres honi pilóták és feltalálók
Az első magyar repülő vagyis aviatikus Kutassy Ágoston volt, aki egy Farman biplánnal a Rákosmezőről szállt fel 1909. november 4-én. Őt követte Adorján János, aki 1909. december 5-én egy magyar tervezésű és építésű repülőgéppel emelkedett a magasba. Amerikában az első monoplán kísérletet egy magyar szakember hajtotta végre, Fitzner Sándor, aki 1909 szilveszterén szállt fel masinájával. A Balaton fölött először Lányi Antal repült, mégpedig Badacsonyból Fonyódra 1911 augusztusában. Es máris itt vannak a hölgyek: az első magyar női pilóta a 4. számú pilótaigazolvány tulajdonosa, Steinschneider Lilly volt, aki 1912. augusztus 15-én tette le vizsgáját Bécsújhelyen, s már a Szent István-napi nemzeti repülőversenyen részt is vett.
Az első világháborúban több magyar pilótát is bevetettek, köztük a legismertebb a hősi halált halt Kiss József hadnagy volt.
1918-ban egy osztrák-magyar légipostajárat indul a Bécs-Krakkó-Lemberg-Kijev útvonalon, s az I. világháború után, 1920-ban az országon belül is megindulnak a légipostajáratok Budapest és Szombathely, valamint Budapest és Szeged között. A trianoni szerződés megtiltja Magyarországnak azt, hogy katonai repülőgépeket gyártson, s a meglévők megsemmisítését is előírják.
Az első hazai légiforgalmi vállalat, a Magyar Légiforgalmi Rt. 1922-ben alakult meg, s hamarosan létrejön az önálló Légügyi Hivatal is. Magyarországon először 1929 nyarán emelkedett vitorlázó repülőgép a magasba, mégpedig Budaörsön.
Egy világhírű kísérlet dátuma: 1931. július 15-16. Ezen a két napon ugyanis két magyar pilóta, Endresz György és Magyar Sándor az USA Harbour Grace-i repülőteréről egészen Bicskéig repült, s e 6000 kilométeres utat, melynek során az Atlanti-óceán fölött is át kellett repülniük, 26 óra 20 perc alatt tették meg. 1933 február-márciusában Bánhídi Antal és Bisits Tibor körülrepülték a Földközi-tengert. A több leszállással megtett út teljes hossza 12 258 kilométer volt, s összesen 100 óra és 22 percet töltöttek a levegőben. E kísérlet különlegessége még az, hogy útjukat egy Gerle típusú gépen tették meg, amelyet Bánhídi tervezett. E repülőgép arra is alkalmas volt, hogy sítalpakat szereljenek rá, s erre nyilván akkor volt szükség, amikor a géppel Bánhídi Helsinkibe repült, de 1933-ban Londontól Debrecenig is repült e géppel, leszállás nélkül.
A magyar szakemberek a sugárhajtóművek kifejlesztésében is részt vettek, hiszen Kármán Tódor nevéhez alapvető felismerések kötődnek, s ő a hangsebesség feletti repülés alapelveinek egyik első kidolgozója. Foglalkozott a repülő testek felületének kialakításával, méretezési és szilárdságtani problémákkal, és az 1940-es években több rakétatípus fejlesztését is irányította. Emlékére a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy krátert neveztek el. Az ő kutatásai nyomán kezdődött meg a sugárhajtóművek fejlesztése. A másik szakember, Fonó Albert, aki már 1915-ben egy torlósugár-hajtóműves tüzérségi lövedéket, tehát lényegében légi torpedót talált fel, s 1928-ban szabadalmat kapott a torlónyomás-sűrítővel működő, mozgó alkatrész nélküli repülőgép-sugárhajtóműre. Később bizonyíttatott, hogy ez a konstrukció a hangsebesség feletti tartományokban nagyon jó hatásfokkal üzemeltethető.
Léghajó 1783-ból
Talán Bahily János volt a helikopter feltalálója?
G. I.
