Technikai újítások
Technikai újítások
A kincstár az ezt követő években is igyekezett fenntartani a bányászat színvonalát, s ennek részeként 1573-ban adatott ki az a bányarendtartás, amely előírta, hogy a bányák környékén az erdőket kizárólag bányászati célra szabad felhasználni. A bányaerdőkből való faeladást a 17. század elején ismételten megtiltották.
Ezek sorában említendő, hogy 1581-ben egy magyar szakember kardán felfüggesztésű bányászati bussolát készített, s hogy 1627 februárjában egy Weindl Gáspár nevű szakember a Selmecbányához tartozó szélaknai Felső-Biber táróban puskaport használt egy bányavájat kiszélesítésekor. Valószínűleg ez volt az egyik első robbantásos bányaművelési munkafázis, mert csak 1613-ból Freibergből maradt fenn adat arról, hogy a bányászatban már akkor is használtak puskaport.
Modernizálásra pedig szükség volt, mert az egyik feljegyzés szerint Selmecen 1687-ben a 2141 bányamunkás 34%-a, azaz 720 ember végzett kézi szivattyúzást, s a nyolc vízemelő járgányt 196 ló hajtotta. Ezen a gondon igyekezett segíteni Hell Máté Kornél, aki vízikerék meghajtású vízemelő gépeket, valamint tereprudazatos szivattyúkat állított be, s mentette meg a bányákat az elfulladástól. Az igazi megoldást a "tűzgépek" hozták meg.
Bányavíz-kiemelő
