A szeszesek
A szeszesek
Egy 1836-os országgyűlési törvény tiltotta a gabona pálinkafőzésre való felhasználását, de ezt a szeszfőzők nemigen tartották be, a helyzeten azonban némileg változtatott a kukorica és a burgonya elterjedése, mert azok is jó szeszalapanyagnak bizonyultak. A nagybani pálinkafőzés jogával csak a szabad királyi városok és a nemesek rendelkeztek. Ami a likőrt illeti: az első likőrgyárat az Esterházyak, a másodikat a Forgách család, a harmadikat pedig az Andrássyak alapították. Forgáchék Újlakon a múlt század elején már 52-féle likőrt állítottak elő. Pesten 1836-ban 32 pálinkafőző működött. 1846-ban kapott letelepedési engedélyt a Morvaországból érkezett Zwack József, akinek kicsiny üzeme a későbbiek során nemzetközi hírű gyárrá fejlődött. A szesziparban bevezették a gőzöléses eljárást, s ezzel sokkal jobb minőségű párlatot tudtak előállítani.
Cséplőmozdony 1852-ben
Reformkori budai kereskedők – litográfia 1835-ből
G. I.
