Felvidéki kezdeményezések
Felvidéki kezdeményezések
Bél Mátyás már az 1710-es években egy, az ország geográfiáját, történelmét, családait, flóráját feltáró és feldolgozó tudóskör alapítására gondolt, s úgy vélte, hogy az oda belépő szakemberek együtt írnak majd nagy monográfiákat a királyi Magyarország múltjáról és jelenéről. Bél e társaság megalapítására ugyan nem kapott engedélyt, arra azonban igen, hogy afféle levelező kapcsolatban álló tudóskört gyűjtsön maga köré, s velük együtt kezdje meg e nagy feldolgozó munkát. (Eredményeikről a földrajzi fejezetben szólunk.)
Késmárk főorvosa, Fischer Dániel 1730-ben és 1732-ben tett közzé egy felhívást, amelyben honfitársait egy tudóskör megalakuló ülésére invitálja, de ennek sem lett foganatja. Ugyanígy járt Nógrád vm. főorvosa, Perlitzi János Dániel is, aki már Mária Terézia uralkodása idején próbálkozott egy magyar tudóstársaság alapításával, de arra a bécsi udvar nem adott engedélyt. Ekkor írta Perlitzi: "füstbe ment ezen hasznos szándék az uralkodó princípiumok miatt".
Bár 1752-ben Pozsonyban megalakult a tudománykedvelők társasága Windisch Károly vezetésével, de az kisebb-nagyobb megszakításokkal – csak 1762-ig állott fenn. A kör tagjai között találkozhatunk a neves műszaki alkotó, Kempelen Farkas nevével is. E társaság különlegessége talán az volt, hogy abban a természettudósok mellett történészek is helyet kaptak, s ez volt az első ilyen magyarországi egyesület.
Az észak-magyarországi s felvidéki kezdeményezések (Bél, Fischer, Perlitzi, Windisch) mellett erdélyi társaságalapításokról – vagy inkább szándékokról – is maradtak fenn feljegyzések. Az egyik társasági tervet Bod Péter, az ismert életrajzi lexikon szerzője dolgozta ki az 1750-es években (valószínűleg 1756-ban), e kör célja a magyar nyelv ápolása lett volna, s ehhez kérte Ráday Gedeon gróf segítségét is. Később, 1781-ben Batthyány Ignác gróf, erdélyi katolikus püspök, a nemzetközi hírű gyulafehérvári könyvtár és csillagvizsgáló alapítója dolgozott ki tervet egy irodalmi társaság alapítására, s mellette Erdély történetének forrásait felkutató kör létrehozására is gondolt a püspök. Sajnos e terv akkor nem valósult meg, de jó tíz évre rá igen; mielőtt azonban erről szólnánk, vessünk egy pillantást a Bécsben élt magyar tudósok elgondolásaira.
