Bécsi javaslattevők
Bécsi javaslattevők
Kollár Ádám, a nagy hírű jogtudós 1763-ban vetett papírra egy tudóstársasági tervet, amely ha módosított formában is, de részben megvalósult: a Bécsben 1771-ben megindult "Anzeigen" című folyóirat köré tömörült tudósok ugyanis egyfajta tudóskört alkottak – ennek szervezője valószínűleg Tersztyánszky Dániel levéltáros volt -, s e kör nem bécsi tagjai között találkozhatunk a pozsonyi Windisch Károly és a késmárki Benczúr József nevével is. Maga Benczúr 1770-ben egy nagy tudóstársaság, az ún. Academia Augusta tervét dolgozta ki (ebben helyet kapott volna egy történeti, jogi, közgazdasági és közművelődési szakosztály is), de nem érkezett meg a beindításához szükséges uralkodói engedély.
Egy másik bécsi tudós, a csillagász Hell Miksa 1787-ben természettudományi akadémiát szeretett volna alapítani – mindhiába. A bécsi tervek sorában találkozhatunk a magyar irodalom kiemelkedő személyisége, Bessenyei György Jámbor szándékával is, amelyet bár 1781-ben vetett papírra, az csak kilenc évre rá jelent meg nyomtatásban a nyelvtudós, Révai Miklós jóvoltából.
A bécsi "Anzeigen"-hez hasonlóan Budán is megindult egy fontos folyóirat, a "Merkur von Ungarn", mégpedig 1787-ben Kovachich Márton György jogtudós, jogtörténész, híres forrásközlő jóvoltából. E lap köré is egy tudóskör szerveződött, amelyet egykoron Budai Tudós Magyar Társaságnak kereszteltek el, de hadd ismételjük: ez nem volt egy önálló tudóskör, hanem itt inkább a lapszerkesztőket irányító szakértői csoportról beszélhetünk.
A nagyszombati Tudományegyetem 1777-ben költözött át Budára, néhány évre rá pedig Pestre, s ezen az egyetemen volt a kémia professzora Winterl József Jakab, aki 1784-ben egy természettudós társaság megalakítására tett javaslatot. E kör első ülését 1784 márciusában tartották, sőt a társaság alapszabálya akkor nyomtatásban is megjelent. E kör nem lett hosszú életű, s sajnos az sem, amelyet Winterl és Kitaibel az esztétika egyetemi professzorával, Schediusszal együtt hozott létre 1802-ben. Pedig annak a terve is megjelent, de úgy tűnik, mindez nem volt elég a "boldogsághoz".
Winterl kortársa, Born Ignác lovag viszont nem Pesten, hanem egy másik egyetemvárosban, a bányászati akadémiát működtető Selmecbányán (Szklenón) hozott létre tudóstársaságot 1786-ban, e kör a bányászati ismeretek összegyűjtésére és közreadására szerveződött, s – mint kötetünk más helyén említettük – érdekessége az, hogy ez volt az első ilyen jellegű nemzetközi egyesület.
Még jó néhány rövid életű körről tudunk e korból, gondolunk itt pl. Weszprémi István, Debrecen főorvosa társasági terveire, sőt 1790-91-ben Révai Miklós jóvoltából már a Magyar Tudományos Akadémia első tervrajza is elkészült, s azt az 1825-ös tervezésnél figyelembe is vették.
