Szállítás vízi úton
Szállítás vízi úton
Az áruszállítás egyik eszköze tehát a szekér volt, a fát viszont vízi úton, elsősorban tutajokon szállították, s a máramarosi és erdélyi bányákból a só is tutajokon érkezett az Alföldre. 1540-ben törvény szabályozta a hajóvontatásra vonatkozó tudnivalókat. A partról végzett vontatást ugyanis akadályozták a hajómalmok, a birtokosok által nem gondozott part menti fák, s természetesen maguk a birtokosok is, akik szerettek volna némi vámbevételhez jutni. Az 1773-ban létrejött hajózási igazgatóság próbált később e helyzeten segíteni. Néhány áruszállító számára a hajózást megkönnyítette az 1793 és 1802 között megépült Ferenc-csatorna, s e 114 kilométer hosszú csatorna a Szeged és Tolna közötti utat 227 kilométerrel rövidítette meg, ami – bármily hihetetlenül hangzik is – húsz nappal csökkentette a szállítási időt, hiszen naponta csak körülbelül tíz kilométernyit haladtak a vontatott hajók. A hajóvontatást többnyire a parti sávban haladó lovakkal végezték, de az sem volt ritka, hogy emberi erőt voltak kénytelenek igénybe venni.
Kevés önjáró hajó létezett még ekkoriban, közöttük említhetjük Batthyány Tódor hajóját, de ezek evezős, illetve vitorlás járművek voltak, hiszen a gőzhajózás csak a 19. században kezdett elterjedni. Így is nagy volt a hajóforgalom, mert Szegedre például 1804-ben Erdélyből 305, Aradról 203 hajó érkezett, s ezek összesen 14 ezer tonna árut szállítottak. Egy másik adat: a Ferenc-csatornán az 1820-as és 30-as években évente 70 ezer tonna gabonát szállítottak.
Jó szárazföldi út vezetett viszont Adria kikötőihez, ilyen volt az 1774-ben kiépített József út, amelyen Károlyvárostól Zengig lehetett eljutni, valamint a Karolina út, amely ugyancsak Károlyvárostól indult, s Portoréig haladt. Az 1790-91-es országgyűlés veti fel az utak vizsgálatát, de javításukra alig nyílt mód. Az egyetlen kivétel talán az 1803 és 1819 között felépült 134 km hosszú Lujza út, amely Károlyvárost kötötte össze Fiuméval, de mivel ez akkoriban egy magántársaság kezelésében volt, az ott áthaladóknak úthasználati díjat is kellett fizetniük.
A Vaskapuig haladó Széchenyi-út
Az óbudai hajógyár
