Az első Magyarország-térkép

Teljes szövegű keresés

Az első Magyarország-térkép
Az első olyan térképünk, amely nem egy világatlasz része, nem a ptolemaioszi ábrázolás javított változata, hanem valóban csak az országot kívánja ábrázolni, nos, az az 1528-as ingolstadti kiadvány, amelynek első kiadása 100 évvel ezelőtt került elő, így ma már be tudnak számolni róla a kartográfia historikusai. Véleményük szerint azt az esztergomi érsek Lázár keresztnevű titkára szerkesztette, míg fametszője Petrus Apianus volt, s sajtó alá rendezésében Tanstetter, valamint Ziegler működött közre. Az 1528-as kiadást követően e szép és azóta híressé lett rajzolat 1553-ban Velencében, 1556-ban Bécsben, s három évre rá Rómában is megjelent. A bécsi kiadást nem kisebb embernek, mint a humanista tudósnak, Sambucusnak, azaz Zsámboki Jánosnak köszönhetjük, aki akkor Bécsben élt, s számos alapmű, forrásértékű mű kiadása fűződik a nevéhez.
Magyarország (és Erdély) első újkori nyomdáját Brassóban hozta létre a szász Honterus János, aki nem csak tankönyvszerkesztéséről, s az egyik könyvében megjelent világtérképéről híres, de arról is, hogy készített egy "Erdély tájrajza" megnevezésű térképet, amely 1532-ben jelent meg Bázelben. Van azonban egy még ennél is értékesebb honterusi mű, nevezetesen a Rudimenta Cosmographica vagy "A kozmográfia alapismeretei" 1542-es kiadása, amelyen már Amerika is látható. Ez valóban sikerkönyv lett: Brassóban még három kiadása jelent meg, s másutt – elsősorban Zürichben – még jó néhány kiadást ért meg, s ahogyan azt könyvünk más helyén is említjük: 1602-ig nem kevesebb, mint 39 alkalommal rendezték sajtó alá. Ez volt a 16. század legtöbb kiadást megért tankönyve, egyben a világ első zsebatlasza!
Gastaldi 1546-ban Velencében adott közre egy Magyarország-térképet, amelynek forrása valószínűleg a Lázár-féle rajz volt. Az 1550-es években itt élő osztrák Lazius, aki – akárcsak Sambucus, orvos volt -, idegen létére igyekezett magyar helységneveket adni, s ezért nem kevesebb, mint 24 segítőtársat vett maga mellé. Együttes döntésük eredményeként olvasható itt Kőszeg megnevezéseként Kewsek vagy Németújvárnál Nemetuiwar, s mint látható, ez már szinte a mai írásmód. A mű 1556-ban került ki a sajtó alól, s ennek egyik változata később bekerült a híres Ortelius-féle 1570-es világatlaszba is, s hosszú ideig a világ azt tudta a magyar föld felépítéséről, amit Lazius és barátai, no meg később Sambucus elmeséltek arról – térképlapjaikon.
Sambucus, azaz Zsámboki tíz évvel az 1556-os Lázár-kiadás után, 1566-ban egy vállalkozásba fogott: az 1549-ben elhunyt Honterus Erdély-térképét (ennek első kiadása, mint említettük, 1532-ben készült) kijavította, s 1566-ban maga adta ki, 1570-ben pedig a Lázár-térkép javított változatával rukkolt elő. Illiriáról, vagyis az ország délnyugati részéről a következő évre szerkesztett térképet, s mindezek az Ortelius atlasz különböző kiadásaiban is helyet kaptak.
Ekkor már feltűnik a "kartográfusok egén" a nagy csillag, Mercator, aki 1585-ben ad közre világatlaszt, s benne a Lazius-rajzok módosított változatait. Blaue 1623-tól kiadott atlaszaiban is országunk szép ábrázolásait találhatjuk meg.
A fenti térképek természetesen még nem voltak túlságosan pontosak, aminek fő oka az volt, hogy a törökök által elfoglalt területeken nem lehetett felméréseket végezni, s csak Buda 1686-os visszafoglalása után három évvel készült el az első, valamivel pontosabb munka, mégpedig Hevenesi Gábor irányításával, s az mindjárt egy 40, kicsiny lapból álló atlasz lett, amelynek mutatójában 2605 helységnévvel találkozhatunk. Sajnos e mű kéziratban maradt, akárcsak a honi megyéket bemutató szép sorozat. Ennek egyik változata viszont 1688-ban Amszterdamban a rézmetsző de Wit jóvoltából mégis megjelent; azért mondjuk, hogy egyik változata, mert de Wit egyetlen országtérképen ábrázolta a megyéket, míg magyar kortársai azt külön-külön vetették papírra. Néhány évre rá azután valóban megjelentek a könyvpiacon az egyes megyék térképlapjai, s azok sokszorosításába már Eperjes nyomdája is bekapcsolódott, s ezzel megindult a magyarországi nyomdák térképkiadási hulláma.
Időközben, 1709-re készült el az új felmérések alapján módosított országtérkép, Ch. Müller munkája, s azt a nemzetközi vállalkozások sorra átvették.
Megkezdődött a Duna mappációja is, ismét egy "vendégmunkás", az olasz Marsigli jóvoltából, akinek – nyugodtan mondhatjuk: világhírű – műve 1726-ra készült el.

Egy lap az első hazai történelmi atlaszból (1751)

1738-ban készült az első magyar feliratos térkép

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages