A Ford T
A Ford T
A századelő egyik első, híressé lett emigránsa volt Galamb József, aki Makóról indulva érkezett 1904-ben az Államokba, az ottani világkiállításra, mivelhogy az autók szerelmese volt, s hamarosan rájött arra is, hogy igazi, megbízható népautót egyetlen ottani műszaki szakember sem tudott konstruálni. A sors kegyeibe fogadta, s összeismerkedvén a "nagy" Forddal, néhány kollégájával együtt megtervezte számára a Ford T-modellt, amelyről az autótörténeti fejezetben részletesebben is szólunk.
Még jó néhány műszaki szakember jutott el a század első évtizedeiben az USA-ba, köztük említhetjük például Mihályi József nevét, aki az 1930-as években a Kodak számára a világ akkori legmodernebb fényképezőgépét tervezte meg. Ugyancsak Kodak-gép volt a jól ismert Super Kodak Six-20, amelyet Riszdorfer Ödön és Mihályi József alkotott meg, a már akkor világhírű cég számára – róluk a fotózástörténeti fejezetben olvashatnak.
1920-ban telepedett le e kontinensen a később híressé lett gépészmérnök, az Optimizer megalkotója, Schweitzer Pál. Ő 1936-tól professzor is volt, s e rang bizony keveseknek adatott meg. Az újabb nagy kivándorlási hullámmal, a harmadik évtizedben, megint csak sokan érkeztek, s közöttük számos zseni. Gondoljunk csak Neumann Jánosra, aki 1930-ban kapott vendégprofesszori meghívást, 1931-ben pedig már végleges álláshoz jutott. Már 1926-ban a CalTech vendégprofesszora volt Kármán Tódor, aki ekkor még nem telepedett le az Államokban, csak 1930-ban, s 1936-ban nyerte el az állampolgárságot. Abban az évben egy rakétakutató csoport vezetésével is megbízták, amely 1944-ben önálló intézetté vált. Itt dolgozták ki az amerikai légierő számára a repülőgépek startrakétáit, majd az első ballisztikus irányított rakétát.
A hangnál nagyobb sebességű repülés alapkérdéseit elsőként ő tudta megoldani, és még sok más felismerése okán is őrzi nevét a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy kráter. Huszonkilenc egyetem avatta tiszteletbeli doktorává. A repülőgép-sugárhajtómű feltalálásában azonban úgy tűnik, hogy egykori munkatársa és barátja, Fonó Albert 1932-ben megelőzte őt, sőt valamennyi, e témakörrel foglalkozó mérnököt is. Fonó azonban Európában maradt.
