Atomi ötletek
Atomi ötletek
Szilárd Leónak, aki 1937-től élt az USA-ban, s 1943-ban lett állampolgár, s aki Chicago egyeteme nemzetközi hírű professzora volt, egyetlen nagyobb műve sem jelent meg magyar fordításban, pedig ő is a valóban eredetit alkotó magyar gondolkodók egyike. Szilárd igen korán felismerte a ciklotron elvét, de azt végül is nem ő szabadalmaztatta, 1934-ben viszont szabadalmi oltalmat kért a nukleáris láncreakció gondolatsorára. Hamarosan az izotópok szeparálásának új módját ismerte fel, s 1941-42-ben Fermivel közösen tervezte meg és szabadalmaztatta az első atomreaktort, s nem sokra rá megtervezte a tenyésztőreaktort is. A fizika mellett a biológia számos területével is foglalkozott, s a vírusokkal kapcsolatos, kettősen gátló immunrendszert elsőként ismerte fel, ennek részleteit azonban Jacob és Monod dolgozta ki, akik 1965-ben Nobel-díjat is kaptak érte.
Két évvel Lánczos után, 1933-ban hajózott az USA-ba Goldmark C. Péter, a világ kultúrájának a neves zeneszerzőt adó Goldmark család egyik tagja, aki 1935-től a CBS munkatársa volt, s szerzett találmányaival világhírt e társaságnak. A színes televíziózás területén számos találmánya vált be, s nem kis részben neki köszönhető a tökéletes mikrobarázdás hanglemez. A televíziós stúdiókban használt képmagnó kifejlesztésében is fontos szerepet vállalt, egyszóval a modern elektrotechnika nagyon sokat köszönhet Goldmarknak, amelyet számos kitüntetése és társulati tagsága is igazol – róla is olvashatnak a televíziózás történetéről szóló fejezetben.
A matematikusok közül az elmúlt évben elhunyt Kemény János, a BASIC programnyelv megalkotója, 1940-től élt az Egyesült Államokban. Kortársa, – a matematikusokat gondolkodni és valamennyiünket a problémák megoldására tanító kortársa, – Pólya György úgyszintén 1940-ben érkezett e távoli földrészre, s nyerte el az állampolgárságot hét évvel később. Kezdetben a Braun Egyetem hívta meg őt, majd 1946-tól a Stanford professzora volt. Híres könyvei többsége magyar fordításban is megjelent, de az egyik legjelesebbet mindig Pólya-Szegő néven emlegetik, mivelhogy az Szegő Gáborral együtt íródott. Szegő 1938-tól Stanfordban tanított, s az ő közbenjárására került oda Pólya is, míg korabban Pólya közbenjárására hívták meg Amerikába Szegőt. Híres, német nyelvű feladatgyűjteményük az 1920-as években jelent meg, s ezt tartják máig az analízis, a komplex függvénytan, a geometria, a számelmélet és a kombinatorika legszellemesebb feladatgyűjteményének, úgymond a problémamegoldás magasiskolájának. Pólyát az MTA 1976-ban tiszteleti tagjává választotta. 1985 júliusában hunyt el. Szegőt ugyane megtiszteltetés már 1965-ben érte, s e párhuzamos életrajz szomorú érdekessége, hogy Szegő pontosan egy hónappal élte túl a nálánál nyolc évvel idősebb barátját. Mindketten Palo Altóban hunytak el. Pólyát a modern matematikai heurisztika megalkotójaként, Szegőt a század matematikai analízise legkiválóbb művelőjeként tartja meg emlékezetében a matematikusok szellemi közössége.
Az Államokban letelepedő magyarok teljes históriája nem írható meg. Itt élt 1936-tól Moholy Nagy László, a chicagói New Bauhaus későbbi igazgatója, munkásságát ki ne ismerné. 1937-ben érkezett az USA-ba, s lett 1946-ban egy önálló tervezőiroda vezetője Breuer Marcell, a világ tizenhárom azon építészének egyike, akikről az utókor azt tartja, hogy ők járultak hozzá a legtöbbel korunk építészetének kialakulásához. 1939-ben telepedett le az Államokban Gáspár Béla, a színes fényképészeti technika egyik nagy mágusa, akinek nagyon sokat köszönhet mind a filmalapanyaggyártás, mind maga a filmművészet.
1940-től dolgozott e földrészen a már itthon is elismert kromatográfus, Zechmeister László, a híres Zemplén-iskola egykori tagja, aki nem véletlenül lett Pasadena műszaki egyeteme szerves kémiai tanszékének professzora. Akadémiánk 1930-ban választotta tagjává az akkor 41 esztendős vegyészt.
A nemzetközi hírűvé lett fizikus, Tisza László 1941-ben érkezett az Egyesült Államokba és 1946-ban nyerte el az állampolgárságot. Már 1941-től az MIT munkatársa volt, 1960-tól pedig professzora. A folyékony héliummal kapcsolatos kutatásait és általában a termodinamikai és kvantummechanikai publikációit számos helyen idézik.
