"Magánészleldék"
"Magánészleldék"
1871-ben Konkoly-Thege Miklós ógyallai földbirtokos "magánészleldét" létesített, amelyet kitűnő műszerekkel és segédeszközökkel rendezett be. Az általa végzett napfolt-, bolygó-, meteor-, üstökös- és kisbolyó-megfigyeléseket és a napfogyatkozások leírásait 1871 és 1893 között 14 kötetben adta közre. Maga mellé vette munkatársul a fiatal Kövesligethy Radót, majd Harkányi Bélát is, az utóbbi 1902-ben közölt tanulmányát a modern csillagfizika egyik alapvető publikációjának tartják.
Konkoly-Thege Haynald Lajos bíborosnak is segítségére volt, amidőn 1878-ban Kalocsán csillagvizsgálót óhajtott alapítani, s az alapítónak, no meg Fényi Gyula jezsuita páternek köszönhetően ez is az ország fontos és elismert tudományos intézménye lett. Fényi három évtizeden át készített feljegyzéseket a napkitörésekről, s vizsgálta a protuberanciák naptevékenységtől függő elhelyezkedését.
Podmaniczky Frigyes báró az ógyallai példát követve 1885-ben létesített egy kis csillagvizsgálót Kiskartalon, ahol a későbbi években fontos megfigyeléseket végeztek. Ezekben az években működött egy magánobszervatórium Pozsonyban, amely kapcsolatban állt az ógyallai intézménnyel is, s ezt a kis csillagdát, ahol főleg meteor-megfigyeléseket végeztek, a pozsonyi főreáliskola tanára, Polikeit Károly hozta létre.
A Konkoly-Thegétől vásárolt reflektorral kezdte meg működését 1881-ben egy újabb magánalapítású asztrofizikai obszervatórium, amelyet Gothard Jenő hozott létre herényi birtokán. Mint könyvünk más helyén említjük, ő komoly eredményeket ért el a csillagfényképezésben és a színképfényképezésben. 1884-ben fedezte fel a β Lyrae fedési változó színképében a hidrogén alfa emissziós vonal periodikus változását. 1890-ben Akadémiánk is tagjává választotta a kiváló szakembert, a csillagászati fényképezés akkor már nemzetközileg is elismert tudósát, s egyben jeles műszerkészítőt.
1899-ben Konkoly-Thege az ógyallai intézetet felajánlotta a magyar államnak, s az vezetésével állami intézetként működött tovább, ahol megfordult többször is Fejér Lipót és Terkán Lajos. Később az intézet vezetője Tass Antal lett, aki már 1904-től aligazgató volt. Végeztek itt meteor- és napfoltészleléseket, vizuális fotometriai észleléseket, s készült kutatásaik nyomán egy spektrumkatalógus is, s az egyetemi hallgatók Ógyallán végezték a kötelező gyakorlatot.
