Az első jezsuita felsőoktatási intézmények
Az első jezsuita felsőoktatási intézmények
A katolikusok első, magasabb szintű iskolája Körmenden jött létre a 16. század második felében, alapítója Dragoni Gáspár volt.
Báthory István az 1581-ben Vilnában kelt alapítólevelével emelte egyetemi rangra a jezsuiták kolozsvári kollégiumát, s ennek az egyetemnek az alapítását 1582-ben XIII. Gergely pápa meg is erősítette. Ez volt az első újkori egyetemünk. Az intézmény első rektora a lengyel Vangrovitius volt, s az intézmény két fakultással, a teológiaival és a filozófiaival nyílt meg, fenntartására pedig a fejedelem birtokot adományozott a jezsuitáknak. A hallgatók száma az 1580-as években 130 körül mozgott. A jezsuitáknak 1588-ban el kellett hagyniuk Erdélyt, majd 1595-ben visszatérhettek, s 1603-ig taníthattak ott. Az egyetem harmadik korszaka az 1698 és 1773 közötti időszakra tehető.
I. Lipót Erdély 1690-es visszacsatolása után annak önálló kormányzószéket adott, visszahívta a jezsuitákat is, akik az egyetemet 1698-ban újra megnyitották. Itt tanított később a történész Kaprinai István és a matematikus-csillagász Hell Miksa. Az egyetem következő korszaka a piaristákhoz kötődik, ők vezették az egyetemet 1774 és 1784 között a jogi fakultás már 1774-ben megkezdte működését – ennek lett vezető tanára Huszti András -, az orvosi 1775-ben alakult meg. II. József az intézmény egyetem jellegét eltörölte, s az 1784-től líceumként működött, s ekkor kezdték meg az orvossebészek képzését. Az orvossebészi tanfolyam csak 1790-ben lett két évfolyamos, majd a képzés 1831-ben hároméves lett. 1831-től 1872-ig, vagyis az új tudományegyetem megalakulásáig 423 polgári sebész nyert képesítést Kolozsvárott.
II. Lipót osztrák császár és magyar király 1790-ben történt megkoronázására az erdélyi rendek 10 ezer aranyat gyűjtöttek össze ajándékképpen. Az uralkodó ezt az ajándékot nem fogadta el, de végül is úgy döntött, hogy ebből az összegből egy úri. kémiai-metallurgiai intézetet létesít, s a kolozsvári főiskolán 1793-ban létre is jött ez az intézet, melynek professzori posztjára a nyelvész Gyarmathi Sámuel mellett az analitikai kémikus, Nyulas Ferenc is pályázott. A professzori kinevezést azonban a luxemburgi származású Etienne András nyerte el, aki a kémia legmodernebb elveit hirdette, s 1797-es halála után utódai nehezen tudták tanait továbbvinni, s csak 1800 után kerültek ki a sajtó alól Nyulas könyvei, amelyek már az Etienne megkezdte hagyomány továbbvivői.
Kolozsvárott tehát – érdekes módon – a reformáció korában jött létre katolikus egyetem, egy másik, hasonló szintű univerzitás pedig Vágsellyén alakult meg 1589-ben, ez egy jezsuita papnevelde volt. A következő évben Nagyszombatban jezsuita katolikus teológiai főiskola jött létre, tehát több főiskola-alapítás is a jezsuiták munkálkodásához kapcsolódik. Gyulafehérvárott – mint láttuk – 1622 és 1658 között állt fenn akadémia, s az új intézményalapítási hullám már a Felvidékhez kötődik. A katolikusok háromtagozatos iskolákat hoztak létre Nagyszombatban, Pozsonyban és Győrben, s ezek is főiskolai jellegű intézmények voltak. 1657-ben alakult meg Kassán egy kétfakultású jezsuita egyetem, amely 1682-ig tudott működni, működésének második korszaka pedig az 1686 és 1773 közötti évekre tehető.
1635-ben jött létre Pázmány kezdeményezésére a nagyszombati egyetem teológiai és bölcsészeti kara, ez bővült 1667-ben a jogi, majd 1670-ben az orvosi fakultással. Az ország közegészségügye szempontjából igen fontos intézkedés volt Mária Teréziáé, aki 1769 novemberében engedélyezte az egyetemi orvosi kar alapítását, s maga a város, Nagyszombat lakossága is nagy örömmel fogadta e döntést, s az alapítást segítendő, 400 ezer téglát adományoztak az egyetemnek, s a városi kórház néhány ágyát is felajánlották a gyakorló medikusoknak. 1773-ban avattak először orvosdoktorokat írt, ők katolikus vallású hallgatók voltak, míg a protestáns orvosjelöltek egyelőre csak lecenciátust kaphattak. II. József türelmi rendelete tette lehetővé, hogy 1781 után nem katolikusok is szerezhettek orvosdoktori oklevelet, s így az 1782-es tanév befejeztével a zsidó Oesterreicher Manes József is megkaphatta orvosi diplomáját. (Az ő nevével később Balatonfüred első főorvosaként találkozhatunk.)
A nagyszombati egyetem orvosi karán 1777-ig 39 orvos, 131 sebész, 32 gyógyszerész, két szülészmester és 21 bába kapott oklevelet. Az egyetem karai 1777-ben átköltöztek Budára, a Várba, majd 1784 őszén Pestre. Ekkor az egyetemnek 32 professzora volt.
A nagyszombatit megelőzve orvosi főiskola felállításával Besztercebányán próbálkozott Moller Károly Ottó, aki 1727-ben dolgozta ki az orvosképzés tervezetét, de végül is csak egy alapos egyetemi előkészítő kurzust, az Academia Mollerianát tudta beindítani. Moller nyomán Perlitzi János Dániel, Nógrád megye főorvosa készítette el az orvosi kar tervét 1751-ben, s azt az 1769-es alapításnál figyelembe is vették. Egerben Esterházy Károly püspök Markhot Ferencet bízta meg az 1760-as években egy ottani orvosképző tervének kidolgozásával. Az oktatás 1769 novemberében meg is indult, de a Helytartótanács végül is nem ismerte el e Scola Medicinalis egyetem jellegét, s arra hivatkoztak, hogy időközben megindult a képzés Nagyszombatban. Így Egerben nem tudtak kiállítani egyetemi okleveleket, a képzés e formája 1775-ben megszűnt, de bábákat és borbélyokat továbbra is képeztek. A fentebb már említett 1784-es kolozsvári orvossebészi tanintézet sem tudott valódi egyetemi rangú intézménnyé emelkedni, s csak 1872 után alakult ki itt orvosi kar.
Nagyszombati kalendárium az egyetem képével
A pesti Tudományegyetem a múlt század első felében
