Az első magyar könyvek
Az első magyar könyvek
Ekkor kapcsolódik be könyvkiadásunk alakításába Krakkó: itt jelennek meg az első, magyar szövegrészeket is tartalmazó könyveink; 1527-ben Heggendorff nyelvtana és Heyden beszédgyakorlata. Ugyancsak 1527-es a Brodarics írta mű – az előző év szomorú magyarországi eseményeiről -, ez még latin nyelvű.
A következő évben, tehát 1528-ban városi nyomda nyílt Nagyszebenben, ahol kinyomatik Gemmarius latin nyelvtana, majd Pauschner orvosi tanácsai, az utóbbi németül. Krakkóban elkészül Honterus későbbi, híres Rudimentájának első változata, s 1533-ban ott nyomtatják az első, teljes szövegében magyar könyvet, Szent Pál leveleinek Komjáthi Benedek által magyarított szövegét. Három évre rá Bécsben Pesti Gábor részleges bibliafordítása kerül ki a sajtó alól, valamint az első, magyar nyelvű szépirodalmi szöveg: Ezopus fabulái.
Ezek a nyomdák térképek kiadására még nemigen vállalkoztak, így talán nem véletlen, hogy az a bizonyos Lázár deák által szerkesztett Magyarország-térkép Ingolstadtban készült 1528-ban, majd új változatát Velencében nyomtatták 1553-ban. E térképlap három évre rá Bécsben, hat évre rá Rómában jelent meg. Még az 1530-as évek elején Bázelben is készült egy magyar vonatkozású térkép, mégpedig Erdély tájrajzáról, s ez az alább említendő J. Honterus műve.
Sylvester János Új Testamentumának címlapja (1541)
