A film tudományos alkalmazásai
A film tudományos alkalmazásai
A mozgófénykép első feltaláló-kísérletezői tudományos célból igyekeztek előmozdítani kutatásaikat. Volt, aki sebesen vágtató lovak lábait igyekezett lefényképezni, vajon egyik lábuk mindig a földet éri-e, avagy van-e olyan pillanat, amikor mind a négy láb a levegőben van? Mások madarak röptét, állatok mozgását, az emberi izomtevékenységet kutatták és fényképezték.
Azóta a film a tudományos kutatások nélkülözhetetlen eszköze. Főleg két vonatkozásban: egyrészt a szemmel nem érzékelhető mozgásokat, a sebességet teszik láthatóvá és ezáltal tudományosan megfigyelhetővé; másrészt a hozzáférhetetlen vagy mikroszkopikus életjelenségeket fényképezik. Vannak olyan felvevőgépek, melyekkel akár kétezer kép is készíthető másodpercenként. Ezekkel a kilőtt lövedék útját, röptét, mozgását figyelhetik meg. Az esőcsepp esése már másodpercenként háromszáz felvétellel is láthatóvá tehető. A hozzáférhetetlen és/vagy mikroszkopikus jelenségek filmrevételének kivételes jelentősége van az orvostudományban: belső szervek lefényképezése, műtétek rögzítése; ezen kívül tenger alatti felvételek, molekulák mozgásának rögzítései szintén nagy jelentőségűek. Valamely tárgy vízbedobása és a vízfelület viselkedése, gázok mozgása, robbanóanyagok sajátosságai mind rögzíthetők. Szerepe van a tudományos célú filmfelvételnek a sportban is.
Mindez napjainkban a televíziós képsugárzó eljárásokkal szinte a végtelenségig tökéletesült. Tudományos filmek csak a legritkább esetben kerülnek moziforgalmazásba vagy a közönség elé. Az egyik ritka esetet már ismertettük: Vadász János egy csirke fejlődését fényképezte le az érintetlen tojáson belül. A katonai, egészségügyi, élettani, növény- és állattani, természettani filmek azonban megmaradnak a kutatólaboratóriumok tulajdonában. Magyarországon ma nincs központi kimutatás a legkülönbözőbb kutatóintézetek kísérleti filmjeiről, csak sejthető, hogy a hazai orvosegyetemek, akadémiai intézetek, minisztériumok és más intézmények – honvédség, rendőrség, élelmiszeripar – tulajdonában és raktáraiban több ezer tudományos filmet őriznek. (Ha ugyan egyáltalán őrzik és nyilvántartják ezeket.)
Vadász János említett filmjének nemzetközi sikere és cannes-i nagydíja hívta fel a figyelmet a műfajra és többek között éppen Vadász János filmjeire (A sejtek alakja és mozgása; A sejtek membránrendszerei stb.).
Könnyebb a tájékozódás, ha a kutatóintézet a dokumentumfilm-stúdiótól rendelte meg a filmet, rábízva a szervezés, előhívás feladatait, és lehetővé téve, hogy a film népszerű-oktató jellegű változata esetleg – legalább elvileg – programba kerülhessen. Néhány ilyen tudományos film: Czigány Tamás-Ádám György: Az agykéreg érző és mozgató működése, 1972; Idegrendszeri funkciók vizsgáló módszerei, 1972; Mikroelektródák a neurobiológiában, 1976; Somló Tamás: Az élő sejt motorja, 1973.
Napjainkban szinte nincs is tudományos kongresszus, melyen az előadásokat ne kísérné filmvetítés, legyen az fogorvoslás, villamosmérnöki kutatási eredmény vagy élettani kísérlet felvétele.
A tudomány fejlődésében nélkülözhetetlen segítőeszköz a film.
Híradófelvétel a Hollywoodból hazalátogató első magyar "sztár", Bánky Vilma fogadásáról
N. I.
