Az első török dzsámik: az átalakított keresztény templomok
Az első török dzsámik: az átalakított keresztény templomok
A városok képe hamar megváltozott; egymás után tűntek fel a sajátos rendeltetésű, a keleti életmóddal és az iszlám (mohamedán) vallással összefüggő épületek. Mivel az iszlám tiltotta a bálványimádást, és ezért az emberalakot nem ábrázolhatták, a festészet és a szobrászat műfajai teljesen háttérbe szorultak.
Az előírások szerint a meghódított városokban azonnal hozzá kellett látni a templomépítéshez, így a keresztény templomokat hamar dzsámikká alakították, tornyaikat minaretekké változtatták. Így alakulhatott ki Buda keleties hangulata is – hiszen a források szerint 24 dzsámi és 43 mecset állt falai között. A Mátyás-templomot nem sokkal az elfoglalása után dzsámivá alakították, és a török uralom évszázadai alatt az is maradt.
Buda, a középkori Magyarország központja, 1541-ben a meghódított területe fővárosa lett. Építészete, vallási és kulturális intézményeinek száma és színvonala is kifejezte ezt a rangot. Két főiskolát építettek fel a városban, s további ötöt a külvárosban.
A magyarországi mecsetek jó részét a meglévő keresztény templomokból alakították át. Eltávolították a keresztény berendezési tárgyakat, a falakat lemeszelték és a keleti falban kialakították a mihrábot.
