Óriás tűzhányók a miocén szigettengerben

Teljes szövegű keresés

Óriás tűzhányók a miocén szigettengerben
Az óharmadidőszak nagyszabású tektonikai mozgásait a mai domborzat szempontjából még sokkal fontosabb újharmadidőszaki tűzhányó-tevékenység követte. Az ősföldrajzi áttekintésben már említett, más eredetű eocén vulkánosságnak itt csak a Mátrában, a recski Lahóca-hegyen találjuk meg a nyomait; a kitöréseiket a miocén elején megkezdő, leghevesebben a miocén közepén működő tűzhányók viszont már a mai, terebélyes vulkáni hegységeket építették fel.
Az újharmadidőszaki vulkánosságot az Európai-tábla peremét képező vékonyabb (óceáni vagy inkább átmeneti) kéregnek a Pelso-lemeztöredék alá bukása válthatta ki. A heves, robbanásos riolitkitörések ún. alsó-, középső- és felsőriolittufái valószínűleg többé-kevésbé folyamatosan, valódi szigettengerben rakódtak le (egyebek között a Bükk lealacsonyodott tönkjét is elfedték). Az Ipolytarnóc melletti homokkő híres állatlábnyomait például 20 millió éve rárakódott tufarétegek őrizték meg. A riolit nemcsak hulló tufaként, hanem lávaként és lejtőn lezúduló horzsakőárként is pusztíthatott. Főként hatalmas horzsakőárak többé-kevésbé összesült üledékei (ún. ignimbritjei) alkotják a Bükkalja ma barlanglakásokat, borpincéket rejtő kőzeteit. A miocén tengert a riolit mellett a viszonylag szelídebb andezitkitörések is tűzbe borították; e kőzet elsősorban lávaként ömlött a felszínre. Az andezites-riolitos vulkáni működés országunk területén mintegy 10 millió éve, a Tokaji-hegységben ért véget, ám a Kárpátokban – le a Hargitáig – egészen a pleisztocénig folytatódott. A mi tűzhányóink, miután az utóvulkáni működés sok helyütt színes- és nemesfémérceket telepített hasadékaikba, végleg elcsendesedtek, s akár többszáz métert is lepusztulhattak. Mai magasságukba csak később, a negyedidőszak szerkezeti mozgásai révén emelkedtek, mialatt viszont mai folyóik, a Zagyva, a Tarna, a Sajó és a Hernád völgye mélyült közéjük. A vulkánosság záróakkordjaként ez idő tájt, a pleisztocénban fejezték be működésüket a nógrádi bazaltvulkánok; a lepusztult vulkáni kúpok (Somoskő, Salgó) mellett a mai Zagyvát útnak indító Medves fennsík bazaltoszlopai a legérdekesebbek.

Hévforrás Egerszalókon

A Szalajka vízesése mésztufagátak "lépcsőin"

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem