FÜST MILÁN (1888-1967)
FÜST MILÁN (1888-1967)
Költő, prózaíró, esztéta volt; szeszélyes, fejedelmi alkat. Társtalanul álló, egymástól is elütő színpadi művei csak nagy késéssel, de annál elevenebben épültek be az irodalmi és színházi köztudatba. A Boldogtalanok (1914) az abszurdot előlegező naturalizmus eszközeivel mutatta be egymással kommunikálni képtelen figuráit, a rideg és gyilkos szerelmi háromszöget. A Catullus (1928) az egzisztencializmus magyarországi előképének tekinthető, az öngyilkosság problematikája vet rá súlyos árnyékot. A Negyedik Henrik király (1931) a felelőtlen felelősség, az intellektuálisan megindokolt uralkodói szerepjátszás, hisztérikus bohóckodás drámája. Kisebb színművei is szemléletet, stílust alakítva vannak jelen a hatvanas évek közepe óta a magyar színházművészetben – de amiként lényegi előzményük nem volt, úgy szerves folytatásuk sincsen.
Sz. M.
