A 18. század második felének versújító költői nemcsak ókori, hanem későbbi, sőt, korukbeli európai versformákat is meghonosítottak. Ezek az eredeti nyelvekben hangsúlyváltó ritmuselvet követtek, magyarul azonban éppúgy a szótagmérés elvére épülhettek, mint klasszikus elődeik. E zömükben nyugat-európai eredetű, középkori vagy újkori keletkezésű, költészetünkbe átültetett versformák rendszere a magyar újmértékes verselés.
A klasszikus kor formakészletéhez képest újdonságnak számít benne a szótagszám megnövekedett szerepe (szótagszámtartó lábversek), a sorzárlatok lejtésirányának váltakozása (emelkedő vagy szökő, illetve ereszkedő vagy lejtő zárlat), legfőképpen pedig a csaknem elmaradhatatlan rímelés. Az ókori időmértékes formák rímtelenek voltak, a középkortól kezdve fel-felbukkanó rímes disztichonok, az ún. leoninusok Európa-szerte heves vitát kavartak.
Egy-egy újmértékes sorfajt legegyszerűbben a verslábak vagy a soralkotó szótagok számával és az alaplejtés megnevezésével azonosíthatunk. A sorok vagy egész számú verslábból állnak, vagy fél versláb terjedelmű, közömbös hosszúságú végszótaggal zárulnak. A lejtésirányt meghatározó utolsó egész verslábtól eltekintve bárhol előfordulhat helyettesítő spondeus, esetleg pirrichius vagy – főként sorkezdeten – dipódia értékű koriambus.
A jambusi tizenegyes például 5 jambusi verslábból és egy végszótagból áll, ezért hatodfeles jambusi sornak is nevezik. Elvont képlete: u-/u-/u-/u-/u-/u. Szövegpélda Csokonaitól: Tebenned úgy csap a poéta széjjel...)
Az újmértékes formák között is kialakultak hagyományosan kötött szerkezetű sor- és szakaszmértékek.
A drámai jambus Shakespeare színpadi műveinek, Katona József Bánk bánjának, Madách Imre Az ember tragédiájának rímtelen sormértéke.
A tercina olasz eredetű, Dante Isteni színjátéka (nálunk pedig Babits Mihály Dante-fordítása) tette közismertté. Ötös és hatodfeles jambusi sorait átfonódó hármas rímelés fűzi véget nem érő sorozattá: aba, bcb, cdc, ded stb.
A stanza vagy ottava rima a verses regények kedvelt versformája (Arany János: Bolond Istók, Arany László: A délibábok hőse). Nyolcsoros jambusi strófái többnyire abababcc szerkezetűek.
A szonett 14 soros zárt forma, általában jambusi lejtésű sorokkal. A Petrarca Daloskönyvéből ismert olasz változat 2 X 4 + 2 X 3 sorra tagolódik, rímszerkezete abba, abba, cde, cde. A Shakespeare nyomán elterjedt angol változatban csak a két zárósor különül el a többitől, rímszerkezete ababcdcdefef,gg. A magyar költészetben egyéb változatok is előfordulnak. (A szokottnál rövidebb sorú szonettekből áll például József Attila Hazám című versfüzére.)
Tóth Árpád nyomán – történetileg nem egészen megalapozottan – nibelungi sornak szoktuk nevezni az erős metszetű, ingadozó szótagszámú hatos jambusi sorokat. Az alapforma 2 X 6 szótagú, de mind a metszet előtt, mind a sorvégen felbukkanhat egy-egy fél verslábnyi végszótag: u- /u-/u-/(u)//u-/u-/(u). Radnóti Miklósnak is egyik kedvelt formája volt ez (Erőltetett menet.)
| név | alapforma | szótagszám | példa |
| ötös ütempár | + I I I + I | 3/2 | Elment a / két lány |
| hatos | + I I I + I I | 3/3 | Ösztövér / kutágas |
| ütempár | + I I I I + I | 4/2 | hórihorgas / gémmel |
| hetes | + I I I I + I I | 4/3 | Húsz esztendőm / |
| nyolcas | + I I I I + I I I | 4/4 | Lelkem édes / |
A versmértékekkel foglalkozó tudomány, a metrika az alapformák mellett némileg eltérő szerkezetű mértékváltozatokat is megkülönböztet. Ilyen változat lehet a fordított ütempár, például Ilyen / könyörgést / (2 3), Őszbe / csavarodott (2 4), csillagok / palotája / (3 4) ; a késleltetett ütemhangsúly, például de az is / ringassa, Aki bátor, / aki vitéz ; vagy a ritka, szokatlan ütemkapcsolat, például Szól a kakas / már / (4 1 ), Egy szép tavaszi / éjszakán (5 3).
Négyes alapú sorfajok (Ü II ÜP)
| 4//6 Aki szegény, // az a legszegényebb | | | | | | (József A.) |
| 4//7 Beállottam // a Bocskai-csapatba | | | | | | (Arany J.) |
Ötös alapú sorfajok (ÜP II ÜP)
| 5//5 Summáját írom // Egervárának | | | | | | | (Tinódi S.) |
| 5//6 Itt régi átkok // mélyesre mélyűlnek | | | | | | (Ady E.) |
| 5//7 Te vagy énnékem // győzhetetlen fegyverem | | | | | (Zrínyi M.) |
Hatos alapú sorfajok (ÜP II Ü vagy ÜP II ÜP)
| 6//3 Búcsúznunk kell újra, // kicsi ház | | | | | | (Babits M.) |
| 6//4 Úgy mentem el innen, // mint kisgyermek | | | | | (Petőfi S.) |
| 6//5 Hol jártál az éjjel, // cinegemadár | | | | | | (Népdal) |
| 6//6 Barlangjába belől // bömböl a mord medve | | | | | (Csokonai V. M.) |
| 6//7 Vajon s mikor lészen // jó Budában lakásom | | | | | (Bornemisza P.) |
Hetes alapú sorfajok (ÜP II ÜP)
| 7//5 Bátya, bátya, mely az út // Becskerekére? | | | | | (16. századi daltöredék) |
| 7//6 Igyunk, lakjunk egymással // vígan szeretetbül | | | | (Balassi B.) |
Nyolcas alapú sorfajok (ÜP II Ü vagy ÜP II ÜP)
| 8//4 Itt hagynám én ezt a várost, // ha lehetne | | | | | (Csokonai V. M.) |
| 8//5 Gondoljátok részegösök // ti vétketöket | | | | | (Tinódi S.) |
| 8//6 Sok csudát tött mindörökké // az hatalmas Isten | | | | (Szkhárosi H. A.) |
Tízes alapú nagysor (ÜP II ÜP II ÜP)
| 5//5//6 Istenem uram! // kelj fel immáron, // mutasd meg magadat | | (Sztárai M.) |
Tizenkettes alapú nagysor (ÜP II ÜP II Ü vagy ÜP II ÜP II ÜP)
| 6//6//4 Sok ideje immár, // hogy lelkem szomjan vár // mentségére | | (Balassi B.) |
| 6//6//7 Tudom, hogy pásztorom, // vezérem énnékem // az én uram Istenem | (Sztárai M.) |
Ez utóbbi sorfajt – legnevezetesebb művelőjéről Balassi-sornak nevezik.
| A versláb neve: | beceneve: | képlete: | például: |
| tribrachisz | szapora | uuu | kocsonya |
| anapesztus | lebegő | uu - | csodaszép |
| daktilus | lengedi | - uu | éjszaka |
| amphibrachisz | körösdi | u - u | ki látta? |
| kis jónikus | picilépő | uu - - | szerelemnek |
| koriambus | lengedező | - uu - | alszik a vár |
| molosszus | andalgó | - - - | száncsengő |
| krétikus | ugrató | - u - | óh, az éj! |
Mivel a nagyközönségnek szóló irodalmat a 16. század végéig énekelve és dallamkísérettel adták elő, ezért Tinódl Lantos Sebestyén alkotásai, köztük az Egri historianac summafa, egyszerre születtek szóban és hangban
