Küzdelem térrel és idővel
Küzdelem térrel és idővel
A tömegolvasmányok legkorszerűbb, ugyanakkor legnagyobb hagyományokkal rendelkező, előzményeit Homéroszig vagy a Bibliáig visszavezető változata a science fiction, a tudományos-fantasztikus regény és elbeszélés. Kibontakozását, sikerét az utolsó század felfedezéseinek, a tudományos-technikai forradalomnak köszönheti. Szemlélete is modern, a valóságot és annak lehetséges változatait az emberiség egészének szemszögéből vizsgálja. Főszereplője a tudománnyal és technikával rendelkező ember, aki a tér és idő meghódítására vállalkozva keveredik izgalmas konfliktusokba önmagával, gépeivel, embertársaival vagy idegen bolygók szülötteivel. A science fiction a "mi lenne, ha" kérdésére ad választ, átveszi az utópiák örökségét, helyesli a társadalom és tudomány fejlődését, fellép a negatív következmények ellen.
A magyar tudományos fantasztikum hagyományai elevenek és gazdagok, visszanyúlnak a 18. század végére, megjelennek a romantikában, folytatódnak a Nyugat nemzedékének írásaiban. Íróink, nyilván társadalmi okok miatt, mindig érdeklődéssel fordultak a jövő felé, képzelt megoldásokat keresve és találva időszerű gondjaikra. A folyamatot jelzik Jókainak A jövő század regénye című könyve, Tóvölgyi Titusz Az új világ című utópiája, Herczeg Ferenc időutazással foglalkozó novellái, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Leleszy Béla, Nagypál István, Ászlányi Károly és Gáspár László írásai. A műfaj magyar klasszikusai közé tartozik Babits Mihály az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című háborúellenes regényével, Karinthy Frigyes számos sziporkázóan ötletes novellájával, Szathmári Sándor Kazohinia című filozófiai töltésű gulliveriádájával.
Ilyen előzmények után indult a hatvanas évek végén a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozata, majd a Galaktika című antológia, illetve folyóirat, teret adva a modern magyar science fiction kibontakozásának. Ezekben a sorozatokban jelentek meg Zsoldos Péter, Fekete Gyula, Csernai Zoltán, Gergely Mihály, Lőrinci L. László, Szentmihályi Szabó Péter, Apáti Miklós és mások elbeszélései és regényei. Különleges színt jelentenek ebben a sorban Déry Tibor G. A. úr X-ben című komor utópiája, Karinthy Ferenc Epepe című könyve és Hernádi Gyula fantasztikus regényei.
Angol nyelvterületen a science fictionról levált a "fantasy" elnevezésű romantikus, középkori legendákból, eposzokból, mondákból táplálkozó, a meséhez visszakanyarodó új típus, "kard és boszorkányság" tartalmú történeteivel. Nálunk ennek egyetlen értékes képviselője Czakó Gábor A sárkánymocsár ura című meseregénye.
A műfaj legsikeresebb, nemzetközileg is elismert írója Szepes Mária, akinek A vörös oroszlán című misztikus regényét többek között angolra és németre is lefordították, ezoterikus tartalmú könyvei olvasók tízezreit hódították meg.
Nemcsak Edgar Wallace detektívregényei voltak kapósak a Színejava kiadványai között, hanem Maugham, Woudehouse, Schnitzler friss sikerkönyvei is
A Palladis adta ki a pengős és félpengős regények sorozatában az angol és amerikai irodalom legfrissebb bűnügyi történeteit
K. P.
