A KÖLTÉSZET
A költészet legrégibb, eredeti formájában a közlésformák még együtt, egyidejűleg érvényesültek. A mű szövegét mondták vagy énekelték, mozdulatokkal megjelenhették, esetenként zenével, tánccal is kiegészítették.
Igaz, hogy-a költészetre főként a Iíral és az epikai közlésforma, valamint a verses szövegforma jellemző, de van drámai, gondolati, sőt prózai költemény is.
A költői kifejezésmód lényege a művészi többletjelentés gazdagsága, sűrítettsége a mű szövegében. A költői mű szavai, mondatai nemcsak azt jelentik, amit a köznapi nyelvben jelentenének. A költői szándék, a köznapitól eltérő válogatás és szerkesztés felhasználja őket további képek, hangulatok, belső összefüggések, érzelmi- és zenei hatások, rejtett költői üzenetek közvetítésére.
Petőfi A helység kalapácsa című művében, melynek első kiadásához készült illusztráció éppen a "szemérmetes Erzsók"-nak tett vallomást mutatja, már keverte a különböző műfajok, műnemek lehetőségeit
Nemcsak a műfajok és műnemek határait lépik át a szerzők, de egyre többször arra is akad példa, hogy egy alkotás más művészeti ágban születik újjá. Ez történt Molnár Ferenc regényével, A Pál utcai fiúk című alkotással, melyből Fábry Zoltán készített filmet. Jelenet a filmből