Anyanyelvi mozgalmak, rendezvények, versenyek, táborok
Anyanyelvi mozgalmak, rendezvények, versenyek, táborok
A nyelvművelés csak akkor lehet igazán hatékony, ha nem elégszik meg azzal, hogy könyvek, cikkek, rovatok révén „műveli” a nagyközönséget, hanem egyéb módon is kapcsolatot kell teremtenie az érintettekkel. Erre szolgálnak a különféle – pl. az idegen szavak fölösleges használata ellen, a nyelvi durvaság ellen vagy a kulturált megszólításformák széles körű használata mellett érvelő – mozgósító erejű felhívások. Erre valók a közfigyelmet az anyanyelv fontosságára felhívó mozgalmak. Ilyen a magyar nyelv hete címmel immár országos népszerűségre szert tett rendezvénysorozat, amely évente – többnyire április hónapban – 1500-2000 nyelvművelő vagy anyanyelvi ismeretterjesztő előadást jelent iskolákban, könyvtárakban, művelődési intézményekben. Erre szolgálnak a valamely amúgy is nagy figyelmet keltő eseménnyel összekapcsolt előadások, ülésszakok, mint amilyen pl. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyelvi konferenciája volt 1994-ben az EBESZ (akkor még EBEÉ) égisze alatt. És természetesen ez a fő céljuk a leginkább a fiataloknak szóló anyanyelvi versenyeknek, amelyek közül jó néhány – a Kazinczy-verseny, a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny, a szolnoki Verseghy Nyelvművelő Verseny, vagy hogy a határainkon túlról is mondjunk egyet, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny – már szintén országos, sőt az országhatárokon is átívelő hírnévnek örvend. Azt pedig, hogy az anyanyelvi táborok is a kölcsönös kapcsolatteremtést szolgálják, többnyire igen eredményesen, fölösleges is bizonygatnunk.
