A névhasználat
A névhasználat
A nyelvhasználat társadalmi meghatározottságára a nevek világos bizonyítékok hosszú sorát adják. Szokás úgy fogalmazni, hogy a szókészlet megkövült művelődéstörténet. A nevekről pedig nyugodtan mondhatjuk: beszélő történelem. Ám nemcsak a múltra, a jelenre vonatkozólag is bőven vall a névhasználat a társadalomról. Említsünk néhány példát! A névdivat nem egyéb, mint a nevekhez való, általában tömeges méretűvé váló, társadalmi indítékú azonos vagy hasonló viszonyulás. Legismertebb területe a keresztnevek. A névadó felnőttek – akár tudatos számukra, akár nem – többé vagy kevésbé azokat az íratlan normákat, elvárásokat, beidegződéseket követve választanak nevet gyermekeiknek, amelyek az adott közösségben élnek. A Lajos név adása 1894-ben – Kossuth halálának évében – ugrásszerűen megnőtt a magyarok körében. Újabban a tévésorozatok népszerű alakjainak, a szórakoztatóipar (beleértve a sportot is) sztárjainak a nevei hódítanak. A legújabb korhoz, a sport és a zenekarok népszerűségéhez kötődik a sportegyesületek és a zenekarok olykor különös elnevezéseinek a gyors terjedése (Vác FC-Samsung, BVSC-Dréher: futballcsapat, Battai Bátor Bulldogok, Érdi Darazsak: rögbicsapat, Antibébi, Té-boys, Utó-pija: popzenekar).
A nevek megváltoztatásának számos oka lehet, az esetek túlnyomó részében ezek azonban a társadalmi környezettel vannak közvetlen kapcsolatban. A névmagyarosítás egyik oka például a magyarrá válás tényének vagy szándékának, a magyarsághoz tartozásnak a kifejezése (így lett Petrovics-ból Petőfi), egy másik ok pedig a könnyebb kiejthetőség biztosítása (így lesz angol környezetben a Csík-ból Cheek), illetőleg a kényszer bizonyos esetekben. Minden rendszerváltás névváltoztatások sorát hozza magával. A változtatások túlnyomórészt a földrajzi neveket (utcaneveket, helyneveket) és az intézményneveket érintik. A kommunista hatalomátvétel után Magyarországot elárasztották az új ideológiának megfelelő nevek (Sztálin, Vörös Hadsereg, Felszabadulás, Április 4., Május 1. és a többi). Ezek a rendszerváltás után legnagyobbrészt eltűntek. A gyakori változtatásra két példa: Budapesten egy híres tér nyolcszögletű voltáról kapta annak idején az Oktogon nevet. Később Mussolini-tér, majd November 7. tér lett, a rendszerváltás után újra Oktogon. A főváros híres sugárútja is bővelkedik elnevezésekben. Íme sorrendben: Sugár út→Andrássy út(1896)→Sztálin út→ Magyar Ifjúság útja (1956 őszén)→ Népköztársaság útja (1957) →Andrássy út(1989). Az intézménynevek metamorfózisára is két példa: Weiss Manfréd Gyár→Rákosi Mátyás Művek→ Csepel Vas- és Fémművek, Egri Tanárképző Főiskola→Ho Si Minh Tanárképző Főiskola→Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola.
Délvidéki magyarok nyelvváltozat-váltogatása.
A kurzívval szedett változatok az idősebbek nyelvhasználatában fordulnak elő
A kurzívval szedett változatok az idősebbek nyelvhasználatában fordulnak elő
| Szituáció | Használt nyelvi változat |
| családi beszélgetés | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| városban: regionális köznyelv, köznyelv |
| családi vita, veszekedés | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| városban: regionális köznyelv, köznyelv |
| vasárnap délutáni bandá- | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| zás a ház előtt |
| állatőrzés, pásztorkodás | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| legeltetés közbeni beszél- | városban: köznyelv, regionális köznyelv |
| getés |
| látogatás | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| városban: köznyelv, regionális köznyelv |
| munkahelyi beszélgetés, | városban: regionális köznyelv, |
| műhelyben folyó | köznyelv |
| beszélgetés | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| munkahelyi értekezlet | köznyelv, regionális köznyelv |
| üzleti beszélgetés | köznyelv |
| orvosnál, orvosi viziten | városban: köznyelv, regionális köznyelv |
| falun: regionális köznyelv |
| hivatalos ügyek intézése | falun: regionális köznyelv |
| városban: köznyelv |
| udvarlás | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| városban: köznyelv, regionális köznyelv |
| iskolai óra, vizsga | köznyelv |
| piacozás | regionális köznyelv |
| bolti vásárlás (városban) | városi: köznyelv, regionális köznyelv |
| falusi: regionális köznyelv |
| törvényszéki tárgyalás | köznyelv |
| társadalmi-politikai | városban: köznyelv |
| értekezlet | falun: regionális köznyelv, nyelvjárás |
| temetés, siratás | falun: nyelvjárás |
| városban: köznyelv, regionális köznyelv |
| lakodalmi, disznótori | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| beszélgetés | városban: köznyelv, regionális köznyelv |
| sport, futballmeccs | falun: nyelvjárás, regionális köznyelv |
| városban: köznyelv, regionális köznyelv |
Nyelvismeret Magyarországon (1990)
Egyetlen említett nyelvet sem csak anyanyelvi beszélői ismerik Magyarországon; az eszperantót viszont csak nem anyanyelvként ismerik és használják
Egyetlen említett nyelvet sem csak anyanyelvi beszélői ismerik Magyarországon; az eszperantót viszont csak nem anyanyelvként ismerik és használják
| 1. | magyar | 10 354 206 = a lakónépesség 99,8% |
| 2. | német | 453 217 = 4,37% |
| 3. | angol | 229 313 = 2,21% |
| 4. | orosz | 157 419 = 1,52% |
| 5. | cigány | 71 005 = 0,68% |
| 6. | szlovák | 68 852 = 0,66% |
| 7. | francia | 53 204 = 0,52% |
| 8. | román | 49 355 = 0,48% |
| 9. | horvát | 35 850 = 0,35% |
| 10. | szerb | 16 599 = 0,16% |
| 11. | olasz | 16 537 = 0,16% |
| 12. | lengyel | 9 736 = |
| 13. | spanyol | 8 192 = |
| 14. | cseh | 4 524 = |
| 15. | szlovén | 4 193 = |
| 16. | sémi-hámi | 3 077 = |
| 17. | bolgár | 3 035 = |
| 18. | görög | 2 900 = |
| 19. | eszperantó | 2 083 = |
| 20. | finn | 730 = |
| 21. | macedón | 372 = |
| 22. | japán | 359 = |
| 23. | kínai | 338 = |
| 24. | afrikai nyelvek | 295 = |
Az első magyar népnyelvi szakszótár
A nőies és a férfias nyelvhasználati sajátosságok aránya a nők és a férfiak önéletrajzaiban
