Népmese
Népmese
A legismertebb magyar népköltési műfaj. Mára legalább 50 000 szép változatát gyűjtötték össze és közülük több tízezret nyomtatásban is kiadtak.
Több típust a „hősmese” műfajához szoktak kapcsolni (Sárkányölő, Fehérlófia). Ezekben a hős legtöbbször természetfeletti ellenfelet győz le. Gyakori kezdő motívum az „égigérő fa”. Mesei formuláink (pl. „egyszer volt, hol nem volt”) is igen régiek, sok nép körében ismertek és azt érzékeltetik, hogy a mese nem a valóság. Viszonylag pontosan tudjuk bemutatni a magyar mesei műfajok történetét.
Legkedveltebb műfajai közé tartozik a csodás- vagy varázsmese (Árgirus, Fanyűvő), a novellamese, tréfás és csúfolódó mesék, falucsúfolók, vallási (ám nem mindig vallásos!) mesék (Megölő Istéfán, Krisztus-, Szent Péter- és Szűz Mária-történetek), állatmesék (A ravasz róka), tanító történetek (A világ hálája) és sok csalimese, formulamese, ijesztő mese.
Gyakorlatilag minden mesénk próza. Ritkán találunk dalbetétet. Íróink közül igen sokan használták fel: Benedek Elek, Móra Ferenc, Illyés Gyula ennek különböző megoldásait képviselik.
A világ mesekincséből több száz kötetnyi(!) olvasható magyar fordításban is.
