Értékek emelkedése és bukása
Értékek emelkedése és bukása
A 19. század irodalmának meghatározója a romantika, a „regényesség” volt. A magasban Victor Hugo tündökölt, alatta Dumas és Sue bűvölte az olvasókat, Magyarországon Jókai csillaga ragyogott. Az eszközök, amelyekkel a romantika élt, nem voltak idegenek a ponyvától, Hugo regénye, A nevető ember, Jókai könyve a Szomorú napok példaképe lehet – és talán példaképe is volt – a meglepő cselekménynek, a borzongatásnak, az érdekességnek. Ezeket az eszközöket a maguk idején az olvasók örömmel fogadták.
A 19. század második felében új szemlélet jelent meg, új értékrend; a realizmus a romantika eszközeit olcsónak, hatásvadászónak, hangoskodónak minősítette. A magas irodalom már nem a „szűrös, gubás emberekhez” kívánt szólni, s elindult az a folyamat, amely napjainkra a kultúra megoszlásához, szubkultúrák születéséhez, a tömegkultúra kialakulásához vezetett.
A ponyvairodalom tovább járta azt az utat, amelyre a könyvnyomtatás kezdetekor lépett.
Kossuth Lajos
Bodon Józsefnek, 1880
„Ön ennek okát abban keresi, hogy a ponyvairodalom mételye már annyira beette magát népünk lelkébe, miszerint megrongált ízlését nemesebb szellemi táplálékhoz átterelni nem könnyű feladat.
Nekem igen nehezemre esnék hinni, hogy a métely nagy elterjedését a magyar nép ízlésének romlottsága magyarázza. Én hajlandóbb vagyok hinni, hogy népünk nem azért kap annyira a ponyvairodalom kárhozatos termékein, mert ízlése romlott, hanem mert azokhoz pár krajcár árán és igen könnyűszerrel hozzáfér.”
Bodon Józsefnek, 1880
„Ön ennek okát abban keresi, hogy a ponyvairodalom mételye már annyira beette magát népünk lelkébe, miszerint megrongált ízlését nemesebb szellemi táplálékhoz átterelni nem könnyű feladat.
Nekem igen nehezemre esnék hinni, hogy a métely nagy elterjedését a magyar nép ízlésének romlottsága magyarázza. Én hajlandóbb vagyok hinni, hogy népünk nem azért kap annyira a ponyvairodalom kárhozatos termékein, mert ízlése romlott, hanem mert azokhoz pár krajcár árán és igen könnyűszerrel hozzáfér.”
A hazafias nevelést, a történelmi ismeretterjesztést is szem előtt tartotta a múlt századi ponyva, de a történet feszültségéhez hozzáadta a gyilkosságot és rablást, a kísértetet és a bűnhődést is
