Irodalmi múzeumok, emlékhelyek
Irodalmi múzeumok, emlékhelyek
Nagy változás a további évtizedekben sem következett be a működési feltételekben, s csak 1957-ben került mai helyére a Károlyi-palotába a múzeum.
A Petőfi Irodalmi Múzeum valamikori Károlyi Palota épületében működik. Az épület mai arculata az 1830-as években alakult ki
Annál nagyobb változás állt be a gyűjtemény tartalmában, hiszen elsősorban politikai, mintsem szakmai indíttatástól vezérelve a múzeumban jelentős József Attila és Ady Endre gyűjtemény jött létre. Sokat segített szakmai fejlődésén, hogy politikai okok miatt hosszabb-rövidebb ideig ide helyezték dolgozni az irodalomtudomány jeles alakjait, s Keresztury Dezső, Baróti Dezső, Vargha Balázs elgondolásai révén a múzeum szakmai munkája sokat erősödött. Majd a többiek, V. Nyilassy Vilma, Vezér Erzsébet, Balkányi Enikő, Milós Róbert közreműködésével a Károlyi-palota falai között megindult a szakmai kísérletezés. Nemcsak a belső gyűjtemény rendje, a gyűjtés és a feldolgozás módszere területén, hanem a közönség számára leginkább látható formában, a kiállítások rendezésében is. Évfordulós kiállítások, korszaktörténeti tárlatok rendezése mutatta, hogy az ideológiai kényszer alól kiszabaduló irodalmi muzeológia előtt nagy lehetőségek rejlenek.
1994-ben nyílt meg Szlovákiában, Komáromban a Jókai kiállítás
Ugyancsak jelezte a múzeum szakmai munkájának megerősödését növekvő szerepe az irodalomtudományi kutatásokban. Kiadványai egyrészt az alapkutatások meglétét igazolták (bibliográfiai, repertóriumi sorozatai), másrészt évkönyveiben a múzeumi kutatások eredményei jelentek meg, de egyéb fontos kiadványainak is légió a száma.
Fotótéka és Kézirattár sorozatai, a múzeumi interjúkat tartalmazó kötetei, forráskiadványai mind a mai napig meghatározó szerepet biztosítanak ennek az intézménynek.
Ugyanakkor mára a hazai irodalmi muzeológia szakmai központja is lett. Gyűjteményei révén a teljes magyar irodalmi gyűjtést vállalta fel, s ennek eredményeként az emigrációs irodalom legnagyobb gyűjteményével rendelkezik, s az e gyűjteményen is alapuló emigráns irodalmi lexikon alapvető kézikönyve lett az olvasóknak. De ez a múzeum fogja össze a 19 megyére kiterjedő irodalmi múzeumi hálózatot is, szakmai együttműködést biztosítva a felkészült szakmai közösséggé váló irodalmi muzeológusok között.
