A változás után
A változás után
A rendszerváltozás alapvetően alakította át a hazai nyilvánosságot. A sajtótermékek fokozatosan magánkézbe kerültek és átalakultak: a Népszabadság (1956–) ún. családi lap lett (átmenet a kulturális könnyítéseket alkalmazó tömeg- és a véleményformáló lapok között), a Magyar Hírlap (1968–) a liberális attitűdű értelmiségiek újságjává alakult. A Népszava (ezen a néven ismét 1957-től) kitérők után a közpolitika (a szakszervezetek, az önkormányzatok) eseményeire koncentráló, ugyanakkor liberális értéket hangsúlyosan képviselő sajtótermékként jelenik meg, míg a konzervatívnak tartott Magyar Nemzet a hagyományos, „okoskodó” nyilvánosság intézménye. Új alapítású napilap a nemzeti elkötelezettségűnek tekintett Új Magyarország (1990–).
Jól látható szemléleti eltérések minősítik az egyazon napon megjelenő újságokat: a Magyar Nemzetet a Népszabadságot, a Népszavát, és a Blikket
A hetilapok és folyóiratok piaca átrendeződött: új réteg- és szaklapok jelentek meg. A korábban indult folyóiratok mellett – ilyen például a Kritika (1963–), a Valóság (1958–), a Világosság (1960–) – politikai, ideológiai irányultságukat vállaló elméleti és szaklapokat is alapítottak: a Magyar Szemlét (1991–) és az Eszméletet (1989–). 1989 előtt – az Esti Hírlapot leszámítva – ismeretlen volt Magyarországon a bulvárlap típusa: azóta azonban több országos terjesztésű tömegújságot is kiadnak.
Az 1992-ben újraindult Magyar Szemle a két világháború közti, Szekfű Gyula és Eckhardt Sándor szerkesztésében megjelent, hasonló című folyóirat hagyományait kívánja folytatni
Az Eszmélet történelmi, politikai, társadalomfilozófiai problémákat értelmez, a Múltunk a 20. század történelmi, politikatörténeti eseményeit mérlegeli
A kilencvenes években a nyilvánosság (a lapkiadás) vegyes struktúrájú lett: az üzleti alapú újságok mellett alapítványok, gazdasági csoportok által támogatott, határozott ideológiai irányultságú, egyfajta mentalitást képviselő sajtótermékek is megjelennek. Napjaink másik jellegzetessége az, hogy a nyomtatott sajtónak versenyeznie kell a közszolgálati, illetve a különböző kereskedelmi televíziós-csatornákkal is. Az elektronikus sajtó két módon hat a nyomtatott sajtóra: egyrészt a reklámpiac mind nagyobb és nagyobb részét köti le az elektronikus média, másrészt a különböző szolgáltató és hírműsorok határozzák meg a nyomtatott sajtóban részletesebben ismertetett témákat.
