Xantus János Állatkert – Győr
Xantus János Állatkert – Győr
1967. május 1-jén a Győr Városi Tanács V. B. elhatározásából került átadásra a Május 1. Kultúrpark (állatkert és vidámpark), összesen 6 ha területen. Ekkor mint önálló költségvetési intézmény működött 1986. december 31-ig. A vidámpark feladata volt, hogy bevételével – a költsévetési támogatás mellett – finanszíroza a non-profit állatkert működését is. Az akkori vadasparkban a hazai vadon élő és az őshonos háziállatok bemutatása, az ismeretterjesztés volt a cél.
A kultúrpark első igazgatója Major János volt, őt Pénzes Domonkos, majd mint állatkertvezető Brunovszky István, majd Nyéki Takács László követte.
A látogatók érdeklődését figyelembe véve az 1970-es évek közepén, 1974–75-ben a vadaspark állatállománya egzotikus fajokkal bővült, és tíz év alatt, 1985-re állatkertté alakult át. Erre az időre az állatfajok (120) és egyedek (450) száma, a férőhelyek területe, az infrastruktúra, az ápolói létszám megduplázódott.
1987. január 1-jével megszűnt a Május 1. Kultúrpark, megalakult több intézmény összevonásával (Sportcsarnok, Kultúrpark, Műjégpálya) a Szabadidő- és Sportközpont. Az összevonás után a Vidámpark amortizálódott játékegységeit felszámolták és a szórakoztatórészleg megszűnt. Az állatkert rekonstrukciója, fejlesztése folytatódott. A bemutatott fajok és létesítmények száma nőtt. 1988-ban akvárium- és terráriumház létesült, halak és kétéltűek gyarapítják az állatgyűjteményt.
1993-ban a Polgármesteri Hivatal újabb intézményi összevonással (Vízicentrum), a Szabadidő- és Sportközpont jogutódjaként létrehozza a Városi Sportigazgatóságot, mint önálló költségvetési intézményt.
Jelenleg a Xantus János Állatkert a Sportigazgatóság részlege. Az állatkerti munka helyi irányítással történik, az infrastrukturális, műszaki, gazdasági pedig központilag van biztosítva. Az intézmény rendelkezésére áll a volt vidámpark helye (3 ha), ami az állatkert területi fejlesztését teszi lehetővé.
A Győri Állatkert patáskarámjai
