Sóstó-erdei Szabadidő Park – Nyíregyháza
Sóstó-erdei Szabadidő Park – Nyíregyháza
Bengáli tigris óriási kifutójában (Nyíregyházi állatkert)
A Sóstó-erdei Szabadidő Parkot 1974-ben alapította az akkori városi tanács Sóstói Kultúrpark néven. A park létrehozása, az állatállomány egy részének beszerzése és a működés elindítása az akkori igazgató, Hargitai Lajos érdeme. Tizenhét évnyi igazgatósága alatt a park látványosan bővült és fejlődött, rengeteg kiállításnak és vásárnak, bemutatónak és konferenciának adott helyet. Nyugdjba vonulása után az új vezetés megőrizve a régi értékeket, még inkább a természetvédelem szolgálatába állította a parkot. Mivel a Sóstó körzete mindig is a városi lakosság kedvenc kirándulóhelye volt, és az ide látogató vendégek is szívesen töltötték idejüket itt, fontos volt, hogy a látványos fejlődés folytatódni tudjon.
A park új nevet vett fel, mely névből azok számára is egyértelműen kiderül tevékenysége, akik még sohasem jártak itt. Profilját mindig is meghatározták az itt tartott állatok, ezért először is a vadasparki rész került fejlesztésre. Másfél év alatt az itt tartott fajok számát sikerült duplájára emelni. Így ma 76 állatfajt tudnak bemutatni. Az állatfajok szinte kizárólagosan az eurázsiai kontinens élővilágát reprezentálják, és ezen belül is elsősorban a hazai faunát.
Az ide érkezett állatok javarészt a többi állatkerti ajándékai voltak. Azt, hogy az eurázsiai kontinens fajait mutatják be, két dologgal indokolják. Az egyik, hogy a gyerekek, de a felnőttek is manapság a tévében látott szebbnél szebb természetfilmek hatására jobban ismerik a trópusi területek élővilágát, mint saját hazánkét. A másik pedig az, hogy ezek a fajok könnyen tarthatók, nem igényelnek költséges téli fűtött házat, így tartásuk jóval egyszerűbb az egzotikus fajokénál.
A park megújulás alatt áll a zsúfoltan vagy túlzottan kis helyen tartott fajoknak új, megfelelőbb ketreceket, kifutókat, illetve karámokat készítettek. Sikerült megoldani a park régi akkut problémáját, a medvék és a farkasok elhelyezését is. Jelenleg az ország állatkertjei között a nyíregyházi parkban van a legnagyobb kifutójuk az említett állatoknak.
Az érdeklődésre számot tartó új fajoknak, mint pl. tigris és pávián, köszönhetően a látogatottság évről évre emelkedik. Kultúrparkként továbbra is folytatják különböző könnyűzenei koncertek és az egész várost megmozgató nagy rendezvények szervezését, mint amilyen pl. a madarak és fák napja, a majális, vagy a gyermeknap.
Az országban egyedülálló módon elsőként sikerült működtetni egy olyan erdei iskolát, mely felmenő rendszerben tanítja a természet megóvását, ismerteti meg a gyerekekkel hazánk növény- és állatvilágát. Ebben a programban két általános iskola összesen 5., 6., illetve 7. osztálya részt vesz. Az osztályok egy héten keresztül 8–15 óráig a parkban tartózkodva, csoportfoglalkozások keretében, játékosan ismerkednek a természettel. Az ötödikesek a következő évben, már részben megalapozott tudással mint hatodikosok térnek ide vissza, majd az iskola befejezése előtt hetedikesként újabb egy hetet töltenek itt. Az erdei iskola foglalkozásain nemcsak természettudományos oldalról közelítenek a természethez, de nevelési-oktatási anyagukban helyet kaptak a művészetek, a zene, az irodalom és a néprajz is.
Az érdeklődő gyerekek számára természevédelmi szakkört is működtetnek. Azokak, akik az itt kapott képzés hatására továbbra is szeretnének dolgozni a természetvédelemben, lehetőség van középiskolai szakkörben való részvételre, valamint az E-Misszió Természetvédelmi Egyesületben való munkára. Az említett egyesület irodája is az intézményben található.
Nyáron természetvédelmi táborok sokaságát szervezi az intézmény, melyet részben a parkban, részben azon kívül rendeznek meg. A parkban az úgynevezett nyári zoo-suli táborok működnek, melyek tulajdonképpen olyan nyári napközik, ahol a gyerekek idejüket állatokkal való foglalkozással, játékkal, vetítéssel, kertészkedéssel töltik el.
Az intézményen kívüli természetvédelmi táborok között – melyekben minden korcsoport megtalálhatja a maga érdeklődési körét – éppúgy van ismeretmegalapozó tábor, mint madártani kutatás.
Évente rendeznek természetvédelmi vetélkedőket, melyek megyei szintűek, vagy mint 1994–95-ben, három ország részvételével nemzetköziek. Ez utóbbi Ukrajna, Románia és Magyarország részvételével zajlik. Az első három fordulót tesztlapos formában bonyolítják, majd a beérkezett megoldások alapján országonként választják ki a bejutó csapatokat.
Természetvédelmi ismeretterjesztő tevékenységük általános iskolai és középiskolai természetvédelmi jellegű előadásokkal is kiegészül. Az intézményükbe látogató egy egész napos iskolai kirándulásokhoz természetvédelmi forgatókönyvet adnak, melynek segítségével a kísérőtanár önállóan tud dolgozni.
Jövőbeli terveikben nem szerepel az állatállomány jelentős mértékű gyarapítása, inkább a már meglévő adottságok még jobb kihasználása, valamint a természetvédelmi ismeretterjesztő tevékenység további bővítése.
