Korhadó fák lakói
Korhadó fák lakói
A gyertyánban és a gyertyános-tölgyes egyéb lombos fáiban is igen nagyszámú bogár fejlődik, különösen, ha az erdőben a száradásnak indult fákat és a kivágott fák tuskóit is megkímélik. Ilyen természetes úton kiritkult erdőkben nagyszámú díszbogár (Buprestidae), cincér (Cerambycidae)és ormányos (Curculionidae) fejlődik. A nagyobb termetű díszbogarak közül gyertyánban és tölgyben is fejlődik a nyárfa- és a bükkfa-díszbogár (Diceraca aenea, D. berolinensis), továbbá a fémes sötétzölden csillogó zöld karcsú-díszbogár (Agrilus viridis). A korhadó, pudvásodó tönkökben fejlődnek a különféle virágbogarak lárvái, közülük sokfelé gyakori az egyszínű és a rezes virágbogár (Potosia affinis, P. cuprea). Szintén korhadó tuskókban fejlődnek az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), a törpe szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus) és a szarvasbogár (Lucanus cervus) pajorja. Az utánuk kutató vaddisznók az ilyen tuskókat gyakran teljesen széttúrják.
Száraz, de nem korhadó tuskókban egész sor cincérfaj lárvái fejlődnek, közülük talán legismertebb a hegedülő csercincér (Prionus coriarius), amely többféle lombosfa tuskóiban is fejlődik. Ez a bogár igen sajátos hangadású: hátsó lábának lábszárait hegedűvonóként húzogatja szárnyfedőinek peremén, ezzel ad éles, csikorgó hangot. A többi cincér előtorát mozgatja jellegzetes ritmusban a mellközép hátán elhelyezkedő reszelős felületen. A hímek nyári estéken hangos zúgással rajzanak, keresve a tuskókon tanyázó nőstényeket. A hím bogár csápja széles, tölcsérszerűen egymásba illeszkedő ízekből áll, ezért fűrészesnek látszik; a nőstény csápja vékonyabb, finomabban fűrészes. A nőstény bogár utolsó potrohszelvényei teleszkópszerűen kitolható tojócsővé alakultak, ezzel helyezi el petéit a fakorhadékba. Három-négy év telik el, amíg a bogár kifejlődik.
Száradó gyertyánok, illetőleg tölgyek kérge alatt készíti járatait a gyertyán-kéregszú (Eccoptogaster carpini) és a tölgy-kéregszú (E. intricatus). A gyertyán termését sokszor a gyertyán-maglikasztó cickányormányos (Apion holosericeum) károsítja.
A bőrfutrinka lomberdeink legnagyobb termetű, főleg csigákkal táplálkozó futóbogárfaja
