Maradvány jellegű életközösség
Maradvány jellegű életközösség
Ahhoz, hogy láp jöjjön létre, oxigénszegény közegű, pangó vízre van szükség. Ebben a folyamatban a lápi növényzet maga is aktív szerepet játszik, és ennek a folyamatnak során nagyon jellegzetes, sajátos rovarfajokat is bőven tartalmazó állatközösség jön létre.
A láp vizének eredete többféle lehet. Olyan éghajlatú területeken, ahol a csapadék sokkal több, mint a párolgás, lehetséges az, hogy a láp vize döntően csapadékvízből jön létre. Mivel a csapadékvíz gyakorlatilag tiszta, desztillált víz, amely oldott sókat, ionokat alig tartalmaz, ezért az ilyen lápok vize is roppant ionszegény. Ilyen viszonyok között csupán nagyon speciális környezeti igényű növények élhetnek meg. Közülük a leglényegesebbek a tőzegmohák (Sphagnum-fajok), amelyek döntő szerepet játszanak a növényzet struktúrájának kialakításában. A tőzegmoha hosszirányban korlátlanul növekszik, ezáltal a mohapárna alja fokozatosan elhal, abból képződik a tőzegtalaj. Az ilyen lápok mohaszőnyege egy idő után nemcsak hogy kitölti a láp vízgyűjtő medencéjét, hanem abból ki is domborodik. Ezért hívják őket – német eredetű tükörfordítással – „fel-láp”-nak (Hochmoor), magyarosabban és szemléletesebben dagadólápnak. Ahol a tavak vize is döntően csapadék eredetű, ott tavak feltöltődésével is létrejöhetnek dagadólápok. Ha a láp vize csak csak részben csapadék eredetű, de jellegét tekintve hasonlóan ionszegény (tehát pl. ionszegény vizű forrás táplálja), akkor is létrejöhetnek tőzegmohás lápok. Ezek azonban nem igazi fellápok, rendszerint kisebb kiterjedésűek, és a mohapárna sem dagad ki a láp medencéjéből. Ezeket nevezzük tőzegmohás átmeneti lápoknak.
Nyilvánvaló, hogy környékünkön csak a Kárpátok magasabb, igen csapadékos részein vannak meg a feltételei valódi dagadólápok kialakulásának. Hazánkban ilyenek ma nincsenek. Vannak viszont tőzegmohás átmeneti lápjaink, ott, ahol a helyi feltételek lehetővé teszik kialakulásukat. Kialakulhatnak hegyi források, forráslefolyók és patakok mentén, ha a víz ionszegény és áramlása lelassul, a víz a völgy alján szétterül. Ezt láthatjuk az Őrségben (pl. a Szőce-patak völgyében) vagy a Zempléni-hegységben (Komlóska-völgy). Van, ahol agyagos lejtő megcsúszása hozott létre olyan természetes „völgyzáró gátat”, amely lehetővé tette láp kialakulását (keleméri Mohos-tavak), és olyan eseteket is ismerünk, amikor valamikori folyóholtágak feltöltődése vezetett tőzegmohás átmeneti lápok kialakulásához (a Beregi-sík lápjai: Nyíres-tó, Bábtava, Zsid-tó, Bence-tó).
A csarodai tőzegmohás láp értékes természetvédelmi területünk
Ezek a lápok, bármilyen értékesek és különlegesek is, túlságosan is kicsinyek ahhoz, hogy bennük fennmaradhasson egy olyan életközösség, amilyen egyébként a tőzegmohás lápokra jellemző. Rovarviláguk is szegényes, mert pl. a nagyobb mozgásigényű szitakötők, lepkék számára nem elégséges az a néhány száz méternyi kiterjedés, amellyel ezek a lápok bírnak. Mivel azonban a Kárpát-medencében, határaink közelében is vannak gazdagabb élővilágú tőzegmohás lápok, ezeket is figyelembe vesszük, amikor a lápok rovarvilágáról szólunk.
A hamvas tőzegáfonyán fejlődik a tőzeg-kéneslepke
