Korai ébredők
Korai ébredők
A gőték tavasszal meglehetősen korán, márciusban jönnek elő a téli álomból, és ilyenkor a még növényzettel alig benőtt vizek mellé telepedve könnyen megfigyelhetjük, amint a csendes felszínt meg-megtörik a levegőért mintegy percenként a felszínre érkező gőték. Tiszta tavacskában a víz alatti násztáncnak is tanúi lehetünk, ahogy a hímek „teszik a szépet” a nőstények kedvéért. A párzás során a hímek ivarsejtjeit a nőstények kloákájukba veszik, és a kétéltűek között ritka módon belső megtermékenyítéssel indul a petesejt fejlődésnek. A nőstények a petéket egyesével vízinövények leveleire helyezik, amelyeket hátsó lábaikkal ügyesen összehajtogatnak, hogy némi védelmet nyújtson, legalábbis az embrió fejlődésének kezdetén. A kikelő gőtelárvák külső kopoltyúkat (általában három párat) hordoznak, amelyek csak az átalakulásukkor, a tüdővel való légzésre áttérve tűnnek el. A lárvák eleinte apró lebegő vízi élőlényekkel, algával táplálkoznak. Fejlődésük során először mellső lábaik jelennek meg (ellentétben a békákkal), majd fokozatosan kinőnek a hátsók is. Bár a kopoltyúk eltűnésével a gőték alkalmasakká válnak a szárazföldön való életre, többnyire mégis a vízben maradnak, és legföljebb csak a telelést megelőzően, vagy még akkor sem, töltenek el hosszabb időt a szárazon. A természetben ugyan hazai fajainknál ritka jelenség, mesterséges körülmények között azonban sűrűn megfigyelhető az ún. neoténia esete, amikor a gőtelárva átalakulása nem fejeződik be tökéletesen, és külső kopoltyúit megtartva éri el az ivarérettséget és a szaporodóképességet. Ezek az érdekes megjelenésű, „visszamaradott”, neoténiás gőték egyes fajoknál rendszerint előidézhetők, és kedvelt alanyai bizonyos laboratóriumi kísérleteknek.
A gőték nagyrészt vízi gerinctelenekkel, apró csigákkal, vízirovarokkal, férgekkel táplálkoznak, és bár csak ritkán figyelhetők meg közvetlenül, jelenlétük valójában jól mutatja a vizek természetes állapotát, az esetleges szennyezettség mértékét. Segítségükkel nyomon követhetjük az emberi beavatkozások hatását, a vizes élőhelyek minőségében bekövetkező változásokat.
Pettyes gőte nászidőben
