Magyar neve megtévesztő
Magyar neve megtévesztő
A kerti poszáta egyike azoknak a madaraknak, melyek magyar neve teljesen megtévesztő. Ez a barátka nagyságú, de teljes egészében szürke madár ugyanis soha nem fészkel a kertekben, ott legfeljebb alkalmilag, a vonulás során bukkan fel. Igazi költőhelye a folyóárterek párás ligeterdői, ahol április végén és májusban sokfelé hallhatjuk a hímek hangos, folyamatosan gurgulázó énekét. Örökké mozgásban vannak, dalolás közben is folytonosan ugrálnak a fűzfák vagy bokrok ágain, és ha egy kövér hernyót pillantanak meg valahol, legfeljebb néhány másodpercre szakítják meg éneküket, hogy jóízűen lenyelhessék. Ha a kerti poszáta folyamatos éneke időnként megszakad, az többnyire egy-egy hernyó vagy más rovar pusztulását jelenti.
A hímet és tojót külsőleg nem lehet megkülönböztetni, tökéletesen egyformák. Az éneklő hímek május elején már revírt foglalnak, és azt féltékenyen őrzik a szomszédokkal szemben. Fészkük a barátkáéhoz hasonló, száraz növényi szálakból rendszerint a sűrű szederdzsungelben épül. Az általában 5 tojáson a szülők felváltva kotlanak, de a tojó vállalja a nagyobb részt. A fiókák 12–13 nap alatt kelnek ki, gyorsan fejlődnek, és csupán 10–12 napig maradnak a fészekben. Kiugrálásuk után a fiatal barátkákhoz hasonlóan viselkednek, és eleinte a közeli sűrűben rejtőzködnek.
Ha körülnézünk az erdőben, számtalan, jobbnál jobb fészkelőhelyet vélünk felfedezni. A valóság azonban az, hogy a fészeképítő poszáták másként vizsgálják a fákat és bokrokat, mint mi, emberek. Megállapították például, hogy a tavasszal korábban érkező barátkákat egyszerűen kizárhatják a kerti poszátákat a jó fészkelőhelyekről. Amikor egy kísérleti területről kifogták valamennyi barátposzátát, a kertiposzáta-revírek száma megduplázódott. 1978-ban 5 kertiposzáta és 9 barátkarevír volt a területen, 1979-ben, amikor kifogták a barátkákat, nyomban 9 pár kerti poszáta telepedett meg.
1980-ban nem történt beavatkozás, mire a barátkapárok száma 13-ra emelkedett, és mindössze 4 kertiposzátapár fészkelt. Mindezek ellenpéldájaként az is előfordul, hogy a két faj egészen közel, 2–3 méternyire költ egymástól.
A barátka bokrok ágain fészkel
