Agresszió és behódolás
Agresszió és behódolás
A vadon, természetes körülmények között élő állatok rendszerint félnek az embertől. Respektálják, elkerülik. Az alkalmanként előforduló kivételek az éhezéssel, a kicsinyek vagy a táplálék, a rejtekhely védelmével magyarázhatók.
Fogságban viszont az idősebb állatok viselkedése megváltozik – ingerlékenyek, kiismerhetetlenek lesznek, veszélyessé válhatnak. Fiatal állatoknál ez csak elvétve tapasztalható, ugyanis idegenrendszerük még „plasztikus”, könnyen alkalmazkodik.
A medve kivételével minden állat előre jelzi, ha támadni készül. A jávorszarvas például felborzolja a a hát- és nyakszőrét, és hirtelen támad. A macskafélék kúszással, fújással, faroktekergetéssel figyelmeztetnek szándékukra. A medve viszont született pléhpofa! Előfordulhat, hogy a fogságban tartott medve az egyik pillanatban még eszik a gondozója kezéből, a másik pillanatban pedig minden hang és jel nélkül támad. Miért? Mert magányosan élő állat, így hát viselkedés repertoárjából hiányzik az a szociális vonás, amely a falkában vagy csordában élő állatoknál megtalálható.
A kutya világosan jelzi támadó szándékát. Sok kutyatenyésztő saját keserves tapasztalataiból tudja, hogy nem túlságosan bölcs dolog kettőnél több kutyát egy helyen tartani. Ellenkező esetben fennáll az a veszély, hogy halálos végű küzdelemre kerül sor, vagyis a gyengébbnek ketten vagy többen nekirontanak. Két kutya verekedése viszont ritkán végződik az egyik állat elpusztulásával, kivéve az olyan fajtákat, ahol az agresszív viselkedést mesterségesen (szelekcióval) fokozták. A vereség elismeréseként a legyőzött abbahagyja a harcot, s nyakát odatartja az erősebb fél fogai elé. Így jelzi: „Megadom magam!” A győztes a gyengébbet ezzel a rangsor alsó fokára utasítja.
Amikor új kutya kerül egy csoportba, egészen addig folyik az erőfitogtatás, amíg a jövevény meg nem találja az őt megillető helyét a hatalmi rangsorban. Komoly verekedés vagy háziállatok megtámadása általában olyankor fordul elő, ha több kutya van együtt. Akad példa arra is, hogy eszkimó kutyák embert öltek. Az áldozatok vagy nagyon fiatalok, vagy nagyon öregek voltak. Pánikba estek és futni kezdtek, az állatok pedig szinte hisztérikus őrjöngéssel vetették rájuk magukat. Ugyanezek a kutyák nem mertek volna támadni, ha az illető nyugodtan állva marad, és szembefordul velük. Egészséges, helyesen nevelt kutyákkal ilyen esetek nem fordulhatnak elő. Igen ám, de hogyan neveljük helyesen a kutyát?
