A flis
A flis
A flis durva- és finomszemű rétegek ritmusos váltakozásából álló, rendszerint nagy (több száz vagy ezer méter) vastagságú összlet. Keletkezésének mechanizmusát a modern mélytengerkutatás tisztázta. A kontinentális selfeken felhalmozódó nagy tömegű, vízzel telített, képlékeny törmelékanyag (agyag, homok stb.) a tenger alatti aktív területeket gyakran megrázó földrengések hatására a tengeralatti lejtőn lezúdul a mélyebb medencébe. Ezekben az ún. zagyárakban az üledék-víz elegy szuszpenziót képez, aminek a sűrűsége a tengervízénél jóval nagyobb, ezért mintegy önálló folyadéktestként, nagy sebességgel ömlik lefelé. A mélyebb tengermedence fenekére érve – energiáját elveszítve – szétterül, és belőle előbb a nagyobb, majd fokozatosan a kisebb törmelékszemcsék ülepednek ki, míg végül a legtovább szuszpenzióban maradt agyag rakódik le. A leírtaknak megfelelően a flisben a durva rétegek anyaga többnyire alulról felfelé finomodik. Az ilyen, ún. gradált rétegzettségű sorozatokat turbiditeknek nevezzük. Nem minden turbidit flis; a szorosabban vett flisüledékek azok, amelyek hegységképződés szubdukciós szakaszaival hozhatók kapcsolatba. Ezekben viszont (bár a turbiditek vannak túlsúlyban) egyéb, víz alatti üledékáthalmozásból származó kőzet is megtalálható. A flis elnevezést az alpi hegységrendszerhez kapcsolódóan használjuk; a variszkuszi, hasonló eredetű képződményeket a grauwacke (grauvakke) vagy greywacke név jelöli (lásd a paleozoikumot bemutató részeket). A flisösszlet éles alsó határán (réteglapján) kimosási és „tárgyjegyek” figyelhetők meg, amelyek akkor keletkeznek, amikor a megfolyósodott (szuszpendált) üledékanyag (zagyár) óriási sebességgel száguldva kimossa és a magával hurcolt nagyobb kőzetdarabokkal karcolja a tengerfeneket (azaz az előzőleg lerakódott réteg tetejét). A mélytengeri üledékgyűjtő medencék fenekének gyér élővilága szintén nyomokat hagy a flis réteglapjain: a homok vagy iszap felszínén kúszó, illetve belsejében járatokat ásó férgek, puhatestűek és rákok nyomait hieroglifáknak nevezi a szakirodalom.
