Kréta (Vörös Attila)
Kréta
(Vörös Attila)
(Vörös Attila)
A Tethys bezáródása, ezzel együtt az alpi hegységképződés a csaknem 80 millió évig tartó kréta időszakban teljesedett ki. A kárpát-pannon térségben szárazföldi felszínfejlődés és sekélytengeri üledékképződés váltották egymást; a Külső-kárpáti mélytengeri medencék talán legjellemzőbb folyamata a „kárpáti homokkő”, a flis lerakódása volt.
A mezozoikum harmadik, záró időszaka, a kréta igen hosszú időtartamot, mintegy 77 millió évet ölel fel. Nevét a Nyugat-Európában igen elterjedt (pl. a doveri fehér sziklákat is alkotó) írókrétáról (chalk) kapta.
A kréta a Föld történetének egyik legmozgalmasabb időszaka. A kontinensek fokozódó feldarabolódása, a Tethys nagymértékű beszűkülése, erőteljes hegységképző mozgások, továbbá hatalmas területeket érintő tenger-előnyomulások és -visszahúzódások jellemzik. Az élővilág történetében jelentős esemény a virágos növények uralomra jutása és a kréta végi nagy kihalási hullám az állatvilágban. Ez a – sokak szerint meteorit-becsapódás, mások szerint vulkánosság kiváltotta – krízis a szárazföld addigi urait, a dinoszauruszokat is eltüntette a Föld színéről. A kréta időszaki éghajlat meleg és kiegyenlített volt; éghajlati övek alig mutathatók ki.
Nyugat- és Közép-Európa nagy része a kréta időszak során sekélytengerrel borított terület volt, amelyet csupán néhány sziget tarkított. A felgyűrődőben lévő alp-kárpáti hegységrendszer mentén a Tethys ágai és öblözetei fokozatosan eltűntek (óceáni kérgük alábukott); a születőben lévő lánchegységek pedig – a hegységképző nyomóerők változásait követve – hol hirtelen kiemelkedtek, hol pedig újra a tenger alá süllyedtek. Délebbre, a Dinári-hegység és az Appennini-félsziget karbonát-platformjai még nem kapcsolódtak be az alpi hegységképződés folyamatába, és szinte zökkenőmentesen fejlődtek tovább.
A valangini korszak ősföldrajzi viszonyait bemutató térképvázlat, amely a kárpát-pannon térséget alkotó kőzetlemeztömböket mai helyzetükben és az alpi hegységképződés során deformált állapotban mutatja. Az egykori helyzetre vonatkozóan lásd a lemeztektonikai fejezetet
